Föld alatti tó enyhíthet a darfúri klímaháborún

Több mint 20 ezer négyzetkilométer felületű, ötezer éves föld alatti tó medrét mutatták ki műhold- és radarfelvételekkel a Boston University geológusai Szudán háború sújtotta darfúri régiójában. Ha bebizonyosodna, hogy létezik a föld alatti tó, az megoldhatná a sivatagi térség vízproblémáit, és megszüntethetné a pusztító polgárháború egyik okát. Egy francia geológus szerint azonban a tó valószínűleg már régen kiszáradt. A darfúri konfliktussal foglalkozó elemzők szerint nagy hiba lenne csak a vízhiányt okolni a háborúért.

Akkora lehet, mint Svájc fele, ötezer éves, és a sivatagi homok alatt rejtőzködhet - egy föld alatti tó bújik meg a nyugat-szudáni sivatag alatt, állítják a Boston University geológusai, műhold- és radarfelvételek vizsgálata után. Ha bebizonyosodik a 20 ezer négyzetkilométer nagyságú tó létezése, az megoldhatná a sivatagi régió vízellátását a következő évszázadban - írja a The Independent.

A kutatást vezető egyiptomi geológus, Faruk el-Baz azt reméli, hogy ezer kúttal segíteni lehetne a térségen, ahol a nomád pásztorok és a földműves gazdák közötti konfliktust súlyosbította a klímaváltozás és a fogyatkozó vízkészletek. El-Baz már értesítette a szudáni kormányt, és most helikopterrel akar a helyszínen vizsgálódni.

Felszerelést és munkaerőt ígértek neki - mondta -, hogy az első 20 kutat megfúrja Szudánban. A geológus az 1980-as években már tett hasonló felfedezést Egyiptomban, ahol 500 kutat fúrtak az aszály sújtotta régióban. A BBC-nek pénteken nyilatkozó Alain Gachet francia geológus szerint azonban a tó valószínűleg már évezredekkel ezelőtt kiszáradt. Szerinte túl kevés csapadékvíz-utánpótlást kaphatott, és rossz vízzáró képességű kőzetben fekszik.

Szárazságból háború

A darfúri konfliktus kezdete - 2003 - óta több mint 200 ezren haltak meg, és 2 millióan hagyták el otthonukat. Ban Ki-mun ENSZ-főtikár szerint nem véletlen, hogy a darfúri erőszak szárazság idején tört ki. "A tevepásztorok régen a földművesek kútjainál itatták az állataikat, és földjeiken legeltettek. Miután megszűntek az esők, a gazdák elkerítették földjeiket, mert attól tartottak, hogy a legeltetés tönkreteszi, és ez konfliktushoz vezetett" - mondta az ENSZ-főtitkár.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának jelentése is kiemeli a klímaváltozást mint a darfúri konfliktus egyik okát. "Az észak-darfúri klímaváltozás precedens nélküli: az esők elmaradása több millió hektár félsivatagos legelőt tett sivataggá. A klímaváltozás közvetlenül kapcsolatban áll a konfliktussal; a sivatagosodás jelentősen hozzájárult a legeltető társadalmak megélhetésének problémáihoz, és így délre kényszerültek" - áll a dokumentumban.

Az ENSZ-főtitkár egyik tanácsadója, Jeffrey Sachs közgazdász az elsők között hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás háborúkat képes kirobbantani, kormányokat dönthet meg. "Az afrikai Száhel-övezet a Szaharától délre drámai módon illusztrálja ezt. Darfúr példája mutatja, hogy a klímaváltozás miként tud konfliktusba sodorni egy térséget" - írta Sachs egy jelentésében.

Mások azonban óva intenek a hasonló egyszerűsítésektől. "A darfúri konfliktus ilyen beállítása a szudáni kormány szerecsenmosdatási kísérlete" - mondta Julie Flint, aki a darfúri háborúról írt könyvet. A "tragédia teljes kibontakozása 2003-ban kezdődött a lázadásra adott kormánylépések és nem a vízhiány miatt" - mondta Flint. Hasonlóan vélekedett Geoffrey Dabelko, a Woodrow Wilson Centre igazgatója, aki szerint nem szabad a klímaváltozást egy lapon kezelni a népirtással és a terrorizmussal.