Szajed Ali Hamenei ajatollah a tévé csütörtöki jelentése szerint az iráni nőnap alkalmából előző nap rendezett ünnepségen fejtette ki ezzel kapcsolatos nézeteit, válaszul arra, hogy nemzetközi emberjogi csoportok bírálták Teheránt a nők jogaiért küzdő aktivisták üldözése miatt.
Hamenei úgy vélekedett, hogy az iszlám jogtudománynak a nőkkel, azok jogaival kapcsolatos néhány állásfoglalása nem a végső szót jelenti az ügyben, egy "ügyes jogász" kutatásai révén új szempontok mérlegelése is lehetővé válhat.
Az Iránban alkalmazott iszlám jogszabályok szigorúan korlátozzák a nők jogait; férfi oltalmazójuk engedélyét kell kérniük például, ha utazni vagy dolgozni akarnak, nem lehetnek bírák, s egy férfi tanúvallomása kétszer nagyobb súllyal esik latba a bíróság előtt, mint egy nőé. Az iráni nők ennek ellenére jóval nagyobb szabadságot élveznek, mint Szaúd-Arábiában vagy néhány más konzervatív muzulmán országban élő társaik: vezethetnek például autót, szavazhatnak a választásokon és számos közhivatalt is viselhetnek.
Hamenei beszédében elutasította, hogy a nők jogait tekintve az iszlám köztársaság a nyugati felfogást kövesse, s alkalmazza a nők jogaival kapcsolatos nemzetközi egyezményeket.