Nagy-Britannia és Oroszország a diplomáciai válság szélére sodródott, London orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja - írja a The Guardian. A brit kormány állítólag határozott jelzést akar küldeni a Kremlnek, miután az elutasította Andrej Lugovoj volt KGB-ügynök kiadatását a brit ügyészségnek.
Lugovojt azzal vádolják, hogy tavaly novemberben radiokatív polóniummal megölte Alekszandr Litvinyenkót, Vlagyimir Putyin orosz elnök bírálóját. London állítólag befagyasztaná az együttműködést az oktatás, a kereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem terén.
Szemet szemért
Mihail Kaminyin orosz külügyi szóvivő szerdán arra figyelmeztette Londont, hogy ezzel komolyan veszélyeztetné orosz kapcsolatait. "Nem értem a brit kormány álláspontját. Készek feláldozni kereskedelmi és oktatási kapcsolatainkat egyetlen emberért?!" - mondta Kaminyim, majd megismételte, hogy az orosz álláspont összhangban van az orosz alkotmány előírásaival.
A The Guardian szerint David Milibad brit külügyminiszter a jövő hét előtt nem ismerteti az esetleges brit büntetőintézkedéseket. London arra számít, hogy a brit lépéseket azonnali orosz megtorlás követi majd, például moszkvai brit diplomaták kiutasítása. A brit kormánytisztviselők úgy vélik, hogy a Kreml átadhatta volna Lugovojt, ha nagyon akarja.
Ha mást nem, a Downing Street legalább egy bocsánatkérést várt volna Moszkvától. Gordon Brown brit kormányfő szóvivője azt mondta, hogy nagyon csalódást keltő Oroszország elutasító magatartása. "Mélységesen sajnáljuk, hogy Oroszország nem mutatott kellő együttműködési hajlandóságot" - fogalmazott a szóvivő.
Rászálltak a brit érdekeltségekre
Putyin elnök "hülyeségnek" nevezte a Lugovojra vonatkozó brit kiadatási kérelmet. Oroszországban már eddig is igyekeztek nyomást gyakorolni a moszkvai brit nagykövetre. A követség előtt a Kreml-párti fiatalokat tömörítő Nasi csoport tüntetett, föltartották a nagykövet autóját, megzavarták beszédeit. A British Council jekatyerinburgi kulturális intézetét símaszkos adóellenőrök szállták meg, és a múlt hónapban bezáratták. A brit BP és Shell olajvállalatok pedig jelentős gázmezőket kényszerültek átadni a Gazprom orosz állami vállalatnak.
Amióta a brit királyi ügyészség májusban vádat emelt Lugovoj ellen Litvinyenko meggyilkolásáért, a Kreml arra biztatta az orosz médiát, hogy a Londonban menekültként élő, volt orosz oligarchát, Borisz Berezovszkijt és az MI6 brit külföldi hírszerzést hibáztassák. Egy orosz férfi hosszas tévéinterjúkat adott, amelyekben azt állította, hogy Litvinyenko megmérgezte magát. Egy moszkvai sajtótájékoztatón pedig Lugovoj Tony Blair volt brit kormányfőt, Berezovszkijt és a grúz maffiát vádolta a gyilkossággal.
Alekszandr Litvinyenko Észak-Londonban élt családjával, mielőtt tavaly novemberben meggyilkolták. A 44 éves férfit három héttel halála előtt mérgezték meg a Millenium hotelben, radioaktív polóniummal. Halálos ágyán állítólag Putyin elnököt okolta megmérgezéséért.