Carla del Ponte csütörtökön azzal érvelt, hogy a horvát kormány nem garantálhat semmit, hiszen annak idején, míg az extábornok szökésben volt, nem tudta elérni Gotovina kézre kerítését, sőt egy horvát jelentés szerint a délszláv ország hadseregének összesen mintegy 100-200 egykori tagja segítette, és védte a végül spanyol területen, a Kanári-szigeteken elfogott körözött személyt.
A 2005 decemberében letartóztatott Gotovina a közelmúltban kérelmezte a bíróságtól, hogy hazájában házi őrizetben várhassa ki perének megindulását, mondván, a horvát kormány garantálja, hogy a per kezdetére visszaszállítják Hágába. Ügyvédje felvetette, hogy az őrizetes csuklójára erősíthető elektromos jeladó segítségével Horvátországban is folyamatosan nyomon lehetne követni az extábornok mozgását. Gotovina kérelmét egyelőre vizsgálja a taláros testület.
Gotovinát azzal vádolja a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszék, hogy felelősség terheli az 1995-ben a horvátországi területek visszafoglalására indított Vihar hadműveletben megölt 150 horvátországi szerb haláláért és további legalább 150 ezer elűzéséért. Az extábornok - aki hazájában sokak szemében nemzeti hős - tagadja az ellene felhozott vádakat. Egyelőre nem lehet tudni, pere mikor kezdődik Hágában.