Meginoghat a büszke magyar segélyakció

Gyurcsány Ferenc kormánya hamar Gordon Brown mögé állt, amikor a brit miniszterelnök az asztalra csapva emlékeztetett a szegény országok felemelésére. De vajon csak a szép szavakban vagy a tettekben is élen jár-e a kormány? Civil szakértők szerint a hazai segélyezési gyakorlat sok kívánnivalót hagy maga után, ám a Külügyminisztérium a hazai pénzügyi gondok ellenére is derűlátó.

"Magyarország a nemzetközi donorközösség tagjaként aktívan kíván hozzájárulni a fenti célok teljesüléséhez. Ennek érdekében hazánk a következő években fokozatosan növeli a nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordítható forrásait, ezzel is elősegítve a fenntartható fejlődés, és az alapvető emberi jogok globális érvényesülését" - áll abban a közleményben, amelyet Gordon Brown brit miniszterelnök nyilatkozatára reagálva adott ki a kormányszóvivői iroda.

Brown arról beszélt a múlt héten az ENSZ New York-i központjában, hogy a fejlett államoknak meg kell újítani az erőfeszítéseiket, hogy teljesítsék a 2000-ben kitűzött Millenniumi Fejlesztési Célokat (MDG), össze kell fognia a kormányzati szereplőknek, a gazdasági és a civil szféráknak, különben kudarcba fullad a kezdeményezés.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésre fordítható források növelését már akkor vállalta Magyarország, amikor maga is csatlakozott az MDG-hez. E szerint 2010-ig a nemzeti összjövedelem (GNI) 0,17, 2015-ig pedig 0,33 százalékára növeli az erre fordítható összegeket.

2006-ban a GNI körülbelül 0,13 százalékát fordította Magyarország a nemzetközi fejlesztési együttműködésekre, ami mintegy 29 milliárd forintot jelent - derül ki a Külügyminisztérium adataiból. A tárca Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési, Gazdasági- és Tudománydiplomáciai Főosztályának 2006-os beszámolója szerint ebből az összegből egyebek mellett 54 millió magyar forint jutott különböző projektekre Bosznia-Hercegovinában, Jemenben kórházfelújítást és korszerűsítést finanszírozott Magyarország 65 millió forint értékben (2005-2006-ban), Kambodzsába 11,8 millió forint került egy munkalehetőséget teremtő programra.

Kirgíziában többek között iskolai egyenruhát, óvodarekonstrukciót fizettek 1,8 millió forintból, Laoszba 15 millió került halszaporítási és tenyésztési projektre, Macedóniában rendőrőrsöt újítottak fel, roma oktatási programot finanszíroztak, gyermek-tüdőgondozót korszerűsítettek, internetre fizettek elő az utóbbi években odaáramló, összesen több mint 101 millió forintból.

Véges a segélynövelés

A nemzetközi fejlesztésekre fordított források valóban emelkedtek az utóbbi években, 2004-ben körülbelül a GNI 0,1 2005-ben pedig 0,107 százaléka volt ez az összeg, ám a hazai segélyezéssel foglalkozó civil szervezeteket összefogó HAND Szövetség jóslása szerint Magyarország nem fogja elérni a vállalt célt, a 0,17 százalékot. Az elmúlt évek jó eredményei ugyanis főként annak köszönhetők, hogy Magyarország már elszámolhatja a nemzetközi fejlesztésekre költött pénzek között az adósságelengedést, és az uniós, valamint más nemzetközi szervezetekhez történő tagdíjbefizetés egy részét is - mondta az [origo]-nak Balogh Réka, a szövetség koordinátora, aki szerint azonban ezek a lehetőségek végesek a növekedés szempontjából .

A segélyezéssel foglalkozó szakember a szervezet nevében üdvözölte a kormányszóvivői közleményben foglaltakat és Gordon Brown felvetését is, ám megjegyezte, jelenleg nem látni, miként fogja a kormányzat teljesíteni a 2010-re kitűzött vállalást. "Jó lenne látni, mik a konkrét tervek" - mondta.

Nemcsak a konkrét terveket hiányolják ugyanakkor a civilek, hanem szerintük az eddig elvégzett segélyezés is nehezen átlátható, "statisztikailag káosz uralkodik" - mondta Balogh Réka. A HAND ugyanis február óta dolgozik egy jelentésen, amelyben Magyarország nemzetközi fejlesztésre fordított tevékenységét térképezik fel. Az őszre várható jelentés elkészítése során több nehézséggel szembesülnek a szakemberek: a minisztériumok csak lassan és körülményesen adják meg az adatokat, amelyek ráadásul nehezen is összehasonlíthatók. A Külügyminisztériumban erre a problémára azt mondták, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) fejlesztési bizottságának 2004 óta küldik a statisztikai adatokat, és ezekkel nincs probléma, bár azt elismerték, lehet, hogy más tárcáknál más a helyzet.

A szövetség ezért is tekinti elsődleges feladatának a nemzetközi fejlesztési feladatok jogszabályi hátterének tisztázását és intézményi kereteinek megteremtését, amellyel hatékonyabbá válhat a munka. Ezen kívül szeretnék, ha a multilaterális (például egy-egy nagyobb szervezetnek fizetett segélyezésre fordított összegek) és bilaterális (két állam közötti) kormányszintű programokon kívül nagyobb hangsúlyt kapnának a civilek bevonásával, helyi szinten a helyi igények figyelembe vételével folyó, a legszegényebb rétegek felzárkózását segítő programok. A civilek bevonása amúgy is elmarad a nemzetközi gyakorlathoz képest, Magyarországon csak a Külügyminisztérium ír ki számukra is segélyezési pályázatokat.

A kudarc árnya

Afrikában alig érezni javulást

Brown nyilatkozatából kiderül, veszélyben van Millenniumi Fejlesztési Célok megvalósulása. Az ENSZ vonatkozó 2007-es jelentésében szereplő összesítések is arra utalnak, hogy messze még a vágyott eredmény. A 8 cél közül első helyen szerepel például a szegénység csökkentése. A célkitűzés, hogy 2015-re az 1990-es szint felére csökkentsék a súlyos szegénységben élők számát.

Az összesítés szerint napi egy dollárnál kevesebből élők aránya az 1990-es 31,6 százalékhoz képest 19,2 százalékra esett vissza 2007-re - tehát úgy tűnik, közel a cél. Kontinensekre lebontva ugyanakkor kiderül: a javulás főként Kelet- és Délkelet-Ázsia jó mutatóinak köszönhető, Afrika Szaharától délebbre fekvő területein alig 5,5 százalékkal esett, Nyugat-Ázsiában pedig egyenesen megkétszereződött a különösen szegény sorban élők száma.

Balogh Réka szerint sokszor olyan országok viszik előre a mutatókat, ahol nagy a fejlődés, miközben sok helyütt alig érzékelhető a változás. Ráadásul hiába a vállalt kötelezettség - az ENSZ fejlett országai már 1970-ben vállalták, hogy GNI-jük 0,7 százalékát segélyezésre fordítják - "de több mint 30 év alatt sokra nem jutottunk ezzel", éppen ezért véli úgy a szakember, hogy nagy szükség van a Gordon Brown-féle megerősítésekre, hogy felrázza a nemzetközi közösséget.

Magyarország esetében üdvözlendő, ha csatlakozik egy ilyen kezdeményezéshez, és jó, ha sikerül véghezvinni a célt, ugyanakkor félő, hogy a kormányzat az államháztartás nehéz helyzetére hivatkozva könnyen megmagyarázhatja azt is, ha nem - mondta az [origo]-nak a HAND koordinátora.

Azt a Külügyminisztériumban is elismerték az [origo]-nak, hogy az első számú prioritás a konvergenciaprogram, ugyanakkor derűlátók voltak azzal kapcsolatban, hogy sikerül majd teljesíteni a kitűzött célt: folyamatosan nő a nemzetközi fejlesztésekre fordított források összege. Nagyot dob majd ezen az a 125 milliárd forint is, amit az EU fejlesztési alapba kell befizetni 2013-ig. A tárca azonban igyekezett azt is hangsúlyozni, hogy adóbefizetésekből létrejött forrásról van szó, amíg van rá pénz, addig lehet növelni.