Pártfogolt tálibjai miatt fő Pakisztán feje

Meggyűlik a baja a pakisztáni vezetésnek a tálibokkal és más szélsőségesekkel. Az ország törzsi területein egyre nagyobb teret nyernek a fegyveresek, akiknek már a fővárosig is elért a kezük. Pedig amíg az Afganisztán feletti uralomért harcoltak, még jók voltak arra, hogy a térségbeli befolyás növelésének álmát kergetve dollármilliókkal tömje őket Iszlámábád, hogy aztán 2001. szeptember 11. után az USA szövetségeseként megdöntésükben is közreműködjön. A pakisztáni kétkulacsos politikára augusztus közepén nyilvánosságra hozott amerikai titkos iratok derítenek fényt.

Gyorsan terjeszkednek a szélsőséges muszlim fegyveresek és tálib harcosok Pakisztán törzsi területein, gyors akció nélkül az egyre sűrűbbé váló összecsapások egész Pakisztánt elboríthatják - figyelmeztette Pervez Musarraf pakisztáni elnököt egy belügyminisztériumi jelentés a nyár elején. "A tálibokkal szembeni általános kibékítő politika csak megerősítette őket" - idézte az International Herald Tribune a dokumentumot. Pakisztán egyszerűen nem bír a törzsi területeken eluralkodott káosszal, jóllehet az USA az elmúlt öt évben évi egymilliárd dollárral segítette Iszlámábádot az afgán határ mentén folyó terrorista tevékenység megfékezésében.

A figyelmeztetésben foglaltak komolysága július elején vált igazán szembetűnővé, amikor egy szélsőséges csoport Iszlámábádban előbb utcai összecsapásokba keveredett a katonákkal, majd bevette magát a Vörös Mecsetbe, ahonnan elkeseredett és véres harc árán tudták csak kiverni őket. A pakisztáni kormány szerint a csoportot tálibok és al-Kaida tagok vezették. A harcokban összesen több mint százan haltak meg. A törzsi területekre - az idézett figyelmeztetés és az egyre fokozódó amerikai nyomás hatására - júliusban küldött több ezer fős katonai erősítésnek is van dolga elég. A pakisztáni hadsereg egy a héten kiadott közleménye szerint az elmúlt hónapban több mint 300 halottat követeltek az összecsapások.

Végre felismerés

A júniusi belügyi irat volt az első, amely formálisan is elismerte az al-Kaida és a tálibok egyre veszélyesebbé váló térnyerését. "Tragikus, hogy ilyen sokáig tartott felismerni ezt" - jellemezte a fejleményt egy neve elhallgatását kérő nyugati diplomata. Pedig évek óta - különösen a 2001. szeptember 11-i támadásokat követően - erősödik a tálib és szélsőséges befolyás az ország Afganisztánnal határos törzsi vidékein. Pakisztán azonban hiába panaszkodna emiatt, augusztus közepén nyilvánosságra került titkos amerikai dokumentumok tanúsága szerint magának is köszönheti, hogy a szélsőséges mozgalom - amely ellen most vállvetve harcol az USA-val - megerősödött.

"Nem kétséges, hogy az afgán fegyvereseket pakisztáni területről támogatják" - ismerte el Musarraf elnök augusztus elején, amikor részt vett Kabulban az afgán békedzsirgán, hozzátéve, hogy ezek a kormánya ellenőrzésén kívül eső törzsi térségek. Érdekes egybeesés, hogy pár nappal e nyilatkozat után tette közzé honlapján a George Washington Egyetemen működő National Secutity Archives azokat az iratokat, amelyek azt bizonyítják, Pakisztán sokáig nem csak hogy beengedte területére a tálibokat, hanem pénzzel, fegyverrel és tanácsokkal is bőven ellátta a szélsőségeseket - a 2001-es eseményeket megelőző években.

Kétkulacsos

Az információs szabadságról szóló törvénycikk alapján nyilvánosságra hozott, 1994 és 2001 között keletkezett iratok - amerikai külügyminisztériumi táviratok, hírszerzők jelentései - minden eddiginél átfogóbb képet adnak a Pakisztán által a táliboknak nyújtott - korábban is sejtett, de Iszlámábád által tagadott - segítségről. A dokumentumokból érdekes ellentmondás rajzolódik ki a 2001. szeptember 11-i támadások után az Egyesült Államok egyik legfontosabb térségbeli szövetségesévé vált Pakisztánnal kapcsolatban, amelynek jelentős szerepe volt a tálibok afganisztáni hatalomra juttatásában, és - az amerikaiak szövetségeseként - megbuktatásukban is.

Már egy 1994-es jelentés is arról szól, hogy a pakisztáni kormány az ISI-n (Inter-Service Intelligence - a pakisztáni központi hírszerzés) keresztül nyakig benne volt Kandahár és Kalat elfoglalásában. Egy másik, egy évvel későbbi jelentésben pedig arról esik szó, hogy pakisztáni tárgyalópartnerei azzal nyugtatgatják Dosztum tábornok afgán hadurat, hogy "ne aggódjon a tálibok miatt, Pakisztán képes kezelni őket". Két évével később kiűzik Dosztumot Afganisztánból. Szó esik az iratokban arról, hogy Pakisztán szerény anyagi és logisztikai támogatást nyújt a táliboknak, de szemet hunyva az elektronikai cikkek csempészete fölött, hatalmas bevételekhez segíti őket. Az amerikai iratok tanúsága szerint ugyanakkor az eleinte szerény pakisztáni támogatás a '90-es évek végére sokmillió dollárosra bővült.

"Titkolják, mit szállítanak"

Egy 1996 októberi amerikai nagykövetségi jelentés szerint "30-35 lepecsételt ISI-teheruató, és 15-20 tanker" vár arra, hogy átkelhessen az afgán határon, az nem derül ki, mi lehetett ezeken. Ugyanebben az évben készült az az amerikai hírszerzői jelentés, amely így szól: "étellel, üzemanyaggal és lőszerekkel támogatja Pakisztán a tálibokat. A pakisztáni Inter-Service Intelligence egy magántulajdonú szállítmányozási cégen keresztül juttatja el az utánpótlást... a konvojok késő éjjel indulnak Pakisztánból és titkolják, mit szállítanak".

Az azonban nem derül ki, hogy Pakisztán titkolózik az USA, vagy az ISI titkolózik a pakisztáni kormánytagok előtt. Az iratok némelyike arra utal, hogy a titkosszolgálat gyakran a kormány által ellenőrizetlen módon avatkozott be az afganisztáni ügyekbe, ugyanakkor egy 1998-as feljegyzés szerint 6 millió dolláros támogatást hagyott jóvá a pakisztáni kormány a tálibok számára.

Ostrom alatt

Az iratokból kiderül az is, hogy a tálibok megosztoztak kiképzőtáboraikban Oszama bin Laden szervezetén kívül a pakisztáni kormány anyagi támogatását (egy másik irat szerint havi 30-60 ezer dollárt fizettek nekik) élvező Harakat ul-Anszár, egy az indiai Kasmírban aktív szélsőséges csoporttal.

Más feljegyzések szerint Pakisztán támogatta a tálibokat kiképzésben sőt, harcoló félkatonai egységekkel is, valamint számos pakisztáni állampolgár harcolt a tálibok oldalán "a kormányzat hallgatólagos hozzájárulásával". Egy 1998-as jelentés szerint a pakisztáni illetékesek abban hittek, hogy a tálibok képesek egész Afganisztánt megszerezni, stabilitást teremteni az országban, és ha nem kellene háborúskodniuk, többet tudnának tenni a nők jogaiért.

"Más lapra tartozik"

Az amerikai külügy egy, a pakisztáni amerikai nagykövetségnek küldött levélben aggályait fejezi ki a tálibok támogatásával kapcsolatban. Egy dátum nélküli feljegyzés ugyanakkor arra utal, hogy Iszlámábád tisztában volt vele, "egy teljes tálib győzelem, felélesztheti a pastu népességen belüli elszakadási törekvéseket" Pakisztánban. Más jelentések azt írják, a pakisztániak talán arra számítanak, hogy a tálibok "mérsékeltebbek lesznek" és a szélsőséges fenyegetettség ügye "más lapra tartozik".

2001 novemberében az amerikai külügy által végzett közvélemény-kutatás kimutatta, a pakisztáni közvélemény egyre jobban támogatja a tálibokat. Kedveltségük különösen a 2001. szeptemberi eseményeket követően Afganisztánban indított amerikai hadjárat után nőtt meg. Miközben a kormányzat mindinkább eltávolodott a szélsőséges rezsimtől, a közvélemény egyre közelebb került hozzá.