Megkezdődtek az előrehozott parlamenti választások Ukrajnában. A szavazás tétje, hogy sikerül-e kiutat találni a politikailag mélységesen megosztott ország hónapok óta tartó hatalmi válságából. A Nyugat-barátnak mondott Viktor Juscsenko ukrán elnök áprilisban oszlatta fel az alig egy évvel korábban megválasztott törvényhozást.
Erre azért került sor, mert az őt támogató frakciókból 11 képviselőt átcsábítottak a Viktor Janukovics miniszterelnök vezette Régiók Pártjának (RP) padsoraiba, s ezzel az RP, a szocialisták és a kommunisták koalíciója közel került az alkotmány módosítását lehetővé tevő kétharmados többséghez.
Bár az utoljára két hete közzétett közvélemény-kutatások a hatalmon lévő, oroszbarát Régiók Pártját mutatták a legerősebb politikai erőnek, azóta számos elemzői és sajtóvélemény valószínűbbnek tartja a 2004-es narancsos forradalom erőinek győzelmét, azaz a Julija Timosenko Tömbjének (BJuT) és az államfő mögött álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem koalícióját.
Kelet vagy Nyugat
Timosenko és Juscsenko az elmúlt napokban megerősítette a közös kormányzás szándékát, hangsúlyozva, hogy csak így képzelhető el az ország gazdaságának és politikai életének további demokratizálása, a védelmi és külpolitika ukrán nemzeti érdekeknek megfelelő átalakítása.
A zömmel ukrán anyanyelvűek lakta Nyugat-Ukrajna és az oroszajkú keleti és déli országrészek közötti megosztottságra utalva Juscsenko elnök arra biztatta a választókat, hogy ne regionális rokonszenv alapján voksoljanak, hanem az egész ország érdekét tartsák szem előtt, amikor leadják szavazatukat.
A kizárólag pártlisták alapján zajló szavazás a nagyvárosokban helyi idő szerint 22 óráig (közép-európai idő szerint este kilencig) tart, 37 millió választásra jogosult adhatja le voksát. Az urnák zárása után azonnal két exit-poll eredményt is közzétesznek, több tízezer, a szavazóhelyiségeket elhagyó választópolgár megkérdezése alapján.