Szlovákiában félezernél több olyan település van, amelyik a szlovák helységnév mellett a magyar nevét is használhatja, Jan Slota, a radikális Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke azonban most megkurtítaná ezt a kört. A pártvezér ugyanis úgy tudja, hogy az utóbbi időben "összesen három vagy öt" helységben emelkedett húsz százalék fölé a magyar nemzetiségűek aránya, ezzel szemben legalább harminc településen 20 százalék alá süllyedt az arány. Szerinte ezért az ügyben lépni kell, az érintett településektől meg kell vonni a magyar név használatának jogát.
A helységnév-használati törvényt utoljára 1999-ben kormányrendelettel módosították Szlovákiában, ez számszerűsítette, hogy a szlovákiai települések közül összesen 654 helység jogosult a nem szlovák nyel helységnév használatára is. Az érintett települések közül 510 helységben a magyar, 68-ban a ruszin, 57-ben a roma, 18-ban az ukrán, 1 településen pedig a német nyelvű helységnév is feltüntethető a szlovák nyelvű elnevezés mellett.
A helységnév-használati törvény magalkotása előtt Szlovákiában hosszú időn át folyt az úgynevezett táblaháború. Miután engedélyezték a nem szlovák nyelvű nevek használatát is, a magyar helységnévtáblákat éveken át gyakran kidöntötték, ellopták, vagy festékszóróval átírták.
Slota most bejelentette, hogy névmegvonó javaslatát indítványként a szlovák parlament elé terjeszti. A politikus indítványa csak magyar településeket érint. Noha az SNS elnöke nem titkolja, hogy az adatai a saját becslésén alapulnak, indoklásában "a statisztikai hivatal új számaira" hivatkozik, de ezeket nem számszerűsíti.