Klímaharcosokat tippelnek a Nobel-békedíjra

Egy oslói kutatóintézet szerint Al Gore volt amerikai alelnök és egy kanadai eszkimó a legesélyesebb az idei Nobel-békedíjra. Mindketten az éghajlatváltozás elleni fellépéssel szereztek elismerést.

A klímaváltozás elleni harc két aktivistáját, Al Gore volt amerikai alelnököt és Sheila Watt-Cloutier kanadai eszkimó nőt tartják a pénteken odaítélésre kerülő idei Nobel-békedíj legesélyesebb várományosainak. "Idén az éghajlat kérdésére összpontosul minden figyelem, s a Nobel-békedíj Bizottság úgy dönthet, hogy Al Gore és Sheila Watt-Cloutier kitüntetésével maga is hozzájárul a folyamat tudatosításához" - mondta el újságíróknak Stein Tonnesson, az Oslói Nemzetközi Békekutató Intézet (PRIO) igazgatója. Gore-t és Watt-Cloutier-t két norvég parlamenti képviselő együtt "jelölte" a tekintélyes díjra.

A Nobel-békedíj Bizottság titkárának, Geir Lundestadnak a közlése szerint a testület már kiválasztotta a 181 jelölt közül a leendő kitüntetetteket, többet azonban nem kívánt mondani. Bill Clinton egykori alelnöke, a 2000. évi amerikai elnökválasztás vesztes demokrata párti jelöltje, a ma 59 éves Al Gore a Kellemetlen igazság (An Inconvenient Truth) című sikeres, Oscar-nyertes dokumentumfilmjével járult hozzá a klímaváltozás kérdéseinek nagy nyilvánosság elé tárásához.

A kevésbé ismert, 53 éves Sheila Watt-Cloutier québeci eszkimó ékesszólóan védelmezi az Északi-sarkvidék lakosságának "hideghez való jogát" egy olyan a térségben, ahol az átlaghőmérséklet kétszer akkora ütemben emelkedik, mint a Föld más vidékein. Más szakértők ugyanakkor úgy tartják, hogy túlzottan átpolitizált döntés lenne Gore-nak odaítélni a Nobel-békedíjat. Ezért nem zárják ki, hogy a kitüntetést inkább a klímaváltozás ügyében az ENSZ-szel konzultáló kormányközi szakértő csoport és annak elnöke, Rajendra Pasauri kapja majd.

Szintén az esélyesek közt említik Martti Ahtisaari volt finn elnököt, akit az elmúlt két évben is jelöltek a díj elnyerésére. Ahtisaari, aki legutóbb az ENSZ-főtitkár különmegbízottjaként a koszovói státustárgyalásokat vezette, korábban sikeresen közvetített az indonéz kormány és az acehi szeparatisták tárgyalásain is, amelyek 2005-ben békemegállapodáshoz vezettek. Bukmékerek rajtuk kívül még Irene Sendlert sorolják a díj esélyesei közé. A ma 97 éves lengyel asszony a II. világháború idején több mint 2500 zsidó gyermeket mentett ki a varsói gettóból.

A Nobel-díj 1901-es alapítása óta összesen 771 díjat osztottak ki. A jelöltek nevét 50 évre titkosítják, de a jelölők révén gyakran szivárognak ki nevek. Az 1901-51 közötti jelöltek listája már nyilvános. Ebből kiderül, hogy gróf Apponyi Albertet 1911-32 között öt alkalommal is jelölték, de egyszer sem őt választották. A Nobel-díjakat Stockholmban adják át, az egyetlen kivétel a békedíj, amelyet Oslóban osztanak ki. Alfred Nobel, a díj alapítója végrendeletében azt nem indokolta meg, hogy miért, bár a díj alapításakor Svédország és Norvégia még közös államot alkotott.