Komoly próbatétel lehet Nicolas Sarkozy francia elnök számára a közalkalmazottak - főleg a vasúti dolgozók - csütörtöki sztrájkja. Sarkozy azonban azt mondja, eltökélt, hogy a közalkalmazottak egyes szektorait - például a vasutasokat - előnyben részesítő jogokat megnyirbálja. Míg egy francia vasutasnak most 37,5 évet kell dolgoznia a teljes nyugdíjjogosultságért, másoknak ehhez 40 munkában töltött évre van szüksége. A nehéz fizikai munkát végző közalkalmazottak pedig akár 50 évesen is nyugdíjasokká válhatnak, és a kormány szerint ez évi 5 milliárd euróba (1250 milliárd forint) kerül.
Ez az első alkalom, hogy 1,6 millió közalkalmazott nyíltan szembefordul Sarkozy politikájával, az államfő júniusi beiktatása óta. Sarkozyt eddig csak úgy láthatták a franciák, mint aki győztesen kerül ki a konfliktusokból, bel-, és külpolitikai vitákból. A közalkalmazottak nyugdíj-kiváltságainak megkurtítása veszélyes lehet: hasonló reformok miatti tiltakozó sztrájkokba bukott bele a most is kormányzó jobbközép egykori miniszterelnöke, Alain Juppé is.
"Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba" - filozofált Francois Fillon francia miniszterelnök, amikor az 1995 decemberi - Juppé bukásához vezető - sztrájkokról kérdezték. A szakszervezetek azonban szintén eltökéltnek látszanak álláspontjuk megvédésére, és a jobb alkupozíció kikényszerítésére, sőt újabb sztrájkokat helyeztek kilátásba. "A kormánynak változtatnia kell a reformelképzelésein, és valódi tárgyalást kell kezdenie" - mondta Bernard Thibault, a CGT szakszervezet főtitkára a Le Monde-nak.
A közlekedési dugókban ülő párizsiak - azok, akik nem maradtak otthon, vagy nem találtak szabad biciklit a közelmúltban telepített tárolókban - azonban a felmérések szerint nem lelkesednek a mostani sztrájkért. A magánszférában és más közalkalmazotti szektorokban dolgozók nyugdíjjogosultságát ugyanis már 1993-ban és 2003-ban egységesítették. Így a kormány azzal számol, hogy a többség vevő lesz Sarkozy érvelésére, hogy a mostani reform az "igazságtalan egyenlőtlenség" megszüntetése.