Apja halála napján összegyűltek a rokonok Domingos kunyhójánál, elkapták és megkötözték a lábait. Ezután fejjel lefelé fellógatták a tetőgerendára, és követelték, vallja be, megölte az apját. "Kiabáltak! Boszorkány! Boszorkány!" - idézte fel sírva Domingos a szörnyű napot a New York Times-nak. "Rengetegen voltak, mindenki velem üvöltött".
A halálra rémült fiú hiába vállalta magára a gyilkosságot, a feldühödött rokonoknak ez már nem volt elég. "Megragadták, végigrugdosták egy mocskos úton, hogy bedobják a folyóba. Ekkor avatkoztam közbe" - mesélte Ferraz Bulio, a szomszéd falu törzsi vezetője. "Folyamatosan pofozták, ütötték-verték. Így bánnak a boszorkányokkal. Rengeteg hasonló eset van."
A rendőrök hagyják a gyereküldözést
Valóban így van. Angolában, Kongóban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban rengeteg gyereket vádolnak boszorkánysággal, aztán megverik, sokszor meg is erőszakolják, majd elhagyják őket. Emberjogi ügyvédek szerint Kongó fővárosában több ezer olyan gyerek él az utcákon, akiket boszorkányság miatt taszított ki a családja. Gyakran csak azért történik ez a tragédia, mert a nagy szegénységben élő családok egyszerűen nem tudják etetni a gyerekeket. Angola egy északi városában 432 boszorkánynak kikiáltott, majd kitaszított gyereket tartanak nyilván a hatóságok.
Az Angolában uralkodó bantu kultúrában nagy szerepe van a boszorkányságnak. A hit szerint a boszorkányok beszélnek a halottakkal, felfalják mások életenergiáját, szerencsétlenséget, betegséget, halált hoznak kiszemelt áldozataikra. A felnőtt boszorkányok étellel elbűvölik a gyerekeket, majd arra kényszerítik őket, hogy viszonzásul áldozzák fel egyik családtagjukat.
Helyi hivatalnokok szerint a boszorkányüldözés a háború után terjedt el nagyon. (A 27 évig tartó háború 2002-ben fejeződött be). A harcokban rengetegen estek el, sok árvát hagyva maguk után, a megmaradt családok pedig soha nem látott nyomorba sodródtak. "A boszorkány-esetek akkor kezdődtek, amikor az apák képtelenek lettek eltartani családjukat" - állapította meg Ana Silva gyermekvédelemért felelős szakember. "Keresik a mentséget, az indokot, hogy miért kell kitaszítani a gyerekeket a családból". Ana Silva két rémisztő esetet mesélt el. Egy anya fehérítővel megvakította 14 éves lányát, hogy megszabadítsa ördögi látomásaitól. Egy apa savat injekciózott fia hasába, mert azt hitte, hogy boszorkány.
Az angolai kormány 2000 óta kampányol, hogy eloszlassa a boszorkánysággal kapcsolatos hiedelmeket, eddig kevés sikerrel. "Nagyon lassan haladunk. Még a képesítéssel rendelkezők is tartanak a boszorkányoktól" - mondta Ana Silva. A szakember ugyan tart előadásokat rendőröknek, tanároknak és vallási vezetőknek, még egyetlen családot sem ítéltek el boszorkányüldözés miatt.
Az angolai Mbanza Kongó nevű városban úttörőmunkát végeztek a jogvédők, az utcán lődörgő 432 kitaszított gyerekből 380-at sikeresen visszahelyeztek a családjához. Bezártak tizenegy fundamentalista templomot, mert bántalmaztak és kihasználtak gyerekeket. Nyolc lelkipásztort kiutasítottak. Bizottságok alakultak, amelyek folyamatosan ellenőrizték, hogy teljesülnek-e a gyerekek jogai. Jelentősen visszaesett az utcára zavart vagy bántalmazott kiskorúak száma.