Az Egyesült Államok volt államtitkár-helyettese, ENSZ-nagykövete, a délszláv háborúk idején a balkáni amerikai politika egyik fő alakítója szerint Szerbia és Oroszország elutasítja majd a többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány függetlenségének kikiáltását. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és a legtöbb európai uniós ország (viszont) el fogja ismerni (a független) Koszovót - tette hozzá.
"Magyarország nyilvánosan azt jelezte, hogy szintén ebbe az irányba kíván elmozdulni, tehát Magyarország is elismerné Koszovót" - mondta Holbrooke. Ez nagyon fontos - fűzte hozzá -, mert Magyarország az egyik olyan ország, amely a legközelebb fekszik ehhez a területhez, és magyarok nagy számban élnek az észak-szerbiai Vajdaság tartományban. Megjegyezte, hogy Szerbiában több magyar él, mint ahány szerb Koszovóban.
Holbrooke szerint (Koszovó függetlenségének kikiáltása után) a tartományban maradnak a már ott állomásozó NATO-erők, az Európai Uniónak pedig gazdasági támogatást, segélyt kell biztosítania a tartománynak.
A politikus döntőnek minősítette, hogy a tartomány függetlenné válása békésen valósuljon meg. Ehhez szerinte az európai országoknak - Oroszországot is beleértve - biztosítaniuk kell, hogy a szerbek ne idézzenek elő még egy fegyveres válságot. Holbrooke nem lát garanciát arra, hogy Koszovó függetlenné válása békésen valósul meg; mindenképpen Szerbia elnökén és miniszterelnökén múlik, hogy ne tegyenek semmilyen provokatív lépést. Az albánoknak is nagy a felelősségük: garantálniuk kell a szabadságjogokat, a vallási jogokat és az ott élő szerb kisebbség vagyonát - fűzte hozzá.
Magyarország gazdasági és politikai helyzetéről szólva többi között annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország működő demokrácia, ahol "nincs már kommunizmus, az ország már nem megosztott, normális politikai folyamatok zajlanak", s bár a politikai viták és alkuk "időről időre csúnyák lehetnek", de "erről szól a demokrácia".