Nem hagynak nyomot maguk után a hüvelykujj mesterei

Néhány kutatás szerint az újfajta technológiák, mint a mobiltelefon, jelentős változást idéztek elő a 25 éven aluli korosztálynál. Míg eredetileg a hüvelyujjnak a fogásban és a támaszkodásban volt csak szerepe, manapság a fiatalok a hüvelykujjukkal gépelik például az sms-t, amitől ez az ujj megerősödött. Japánban megfigyelték, hogy a 25 éven aluliak például a hüvelykujjukkal mutatnak előre vagy nyomják meg a csengőt. Magyar kutatók szerint az emberi viselkedés hihetetlenül rugalmas, de ezek a begyakorlott dolgok nem öröklődnek tovább.

A 21 éves Park Hyun-A meg se tudna lenni mobilja nélkül. Hosszú az út otthonától a szöuli Korea Egyetemig, amit vasúttal tesz meg mindennap. A vonatjegyet a mobilja segítségével veszi, majd útközben e-könyvet olvas vagy TV-t néz rajta. Napi 66 sms-t és jópár mms-t küld barátainak. Mindent lefotóz, ami vicces, majd körbeküldi. A Businessweek cikke szerint az amerikai fiatalok se különbek, de Japán és Korea egy olyan üveggömb az amerikaiaknak, amiben láthatják, merre fejlődik éveken belül a technika.

Kilenc ország fiataljait vizsgálta meg hat éve Sadie Plant, a Warwick egyetem munkatársa azt kutatva, miként változtatják meg az újfajta technológiák - mint a mobiltelefon, a számítógép vagy a digitális játékok - a kézhasználatot. Azt találta, hogy a 25 évnél fiatalabb generációnál a hüvelykujj bizonyult a legerősebb és legügyesebb ujjnak, míg korábban ennek az ujjnak csak a támaszkodásban és a fogásban volt jelentős szerepe. A változás generációk óta zajlik - állította a kutató - és azoknál a fiataloknál észlelték, akik rendelkeznek számítógéppel, internethozzáféréssel, mobiltelefonnal, rendszeresen e-maileznek és küldenek sms-eket.

Plant hat hónapot töltött kilenc különböző országban, ahol több száz mobiltelefon-használó fiatal kézhasználatát figyelte. Több olyan helyzetet is megfigyelt a világ számos nagyvárosában - például Londonban, Chicagóban vagy Tokióban -, amikor a fiatalok a mutatóujjuk helyett a hüvelyujjukat használták. Azt találta, hogy akik keveset mobiloznak - ők általában az idősebb generációhoz tartoztak -, azok a gépelésnél és navigálásnál is több ujjukat, és elsősorban még mindig a mutatóujjukat használják, a fiatalok és intenzív mobilhasználók viszont már gépelésnél is kizárólag a két hüvelykujjukat, ráadásul úgy, hogy a kijelzőt vagy a klaviatúrát közben nem is kell nézniük.

A legszembetűnőbb változást a japán fiataloknál észlelték. Ők ugyanis nagy számban használják a hüvelykujjukat például a kapucsengő megnyomására és előremutatásra is. Ezért itt már egyenesen hüvelykujj-generációról beszélnek, sőt Plant mutációnak nevezte a változást.

Rugalmas az emberi viselkedés, de csak egy határig

"Valószínű, hogy az újfajta technikai eszközök megváltoztatják szokásainkat, ám nem látom esélyét annak, hogy ez genetikai változást okozna" - mondta az [origo]-nak Bereczkei Tamás, a pécsi Pszichológiai Intézet evolúciós pszichológiával foglalkozó munkatársa. "Az evolúció úgy működik, hogy mutáció akkor következik be, ha valamilyen tulajdonság előnyös az emberek számára, azaz megváltoztatja a szaporodást. Csak így tud ugyanis elterjedni az új gén" - tette hozzá.

Bereczkei szerint a hüvelykujjunkat nem sok mindenre használjuk a fogáson, stabilizáláson kívül. Néhány embernek lehet mozgékonyabb a hüvelykujja, hiszen ahogy a szeme színe vagy a haja mindenkinek más és más, úgy a kézfelépítés is különbözhet, bár ezt nem mérték eddig. A mozgékonyságra a mobiltelefon és az egyéb eszközök rájátszanak, hiszen itt lehetőség van arra, hogy jobban használjuk a hüvelykujjunkat. "Ez azonban nem öröklődik tovább, csak egy begyakorlott dologról van szó. A legtöbb evolucionalista szerint a modern technikai eszközök a génkészletet nem tudják befolyásolni" - mondta a kutató.

Az emberi viselkedés hihetetlenül rugalmas - állította az evolúciós pszichológia kutatója -, hiszen biológiai adottságainkhoz eredendően nem tartozik hozzá, hogy számítógépet használjunk vagy 150-nel tudjunk autót vezetni. Ezekre az ősember nem volt képes. A rugalmasságnak is van azonban határa, tette hozzá. Ennek példájaként említette Bereczkei, hogy a számítógéphasználat megnövelte a szemüvegesek számát. "A szem lehetőségei ebben az esetben nem képesek követni az igénybevételt".