"Angela Merkel kancellár mindig, minden beszédében egyértelművé tette, hogy a Bundestag által adott mandátom nem képezi vita tárgyát" - mondta Ulrich Wilhelm, a német szövetségi kormány szóvivője pénteken, ezzel jelezve, hogy Németország visszautasította az Egyesült Államok felszólítását, amelyben Washington azt kérte, Berlin küldjön harcoló alakulatokat Dél-Afganisztánba.
A Süddeutsche Zeitung pénteken számolt be arról, hogy Robert Gates amerikai védelmi miniszter levélben szólította fel berlini kollégáját, Franz Josef Jungot arra, hogy Németország Afganisztán déli részébe is küldjön katonákat a tálibok ellen harcoló NATO-erők támogatására.
A lap megjelenése után mind Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter, mind Jung úgy nyilatkozott, hogy az afganisztáni kontingens békefenntartó feladatot lát el, és a parlamenti mandátumnak megfelelően északon kell maradniuk. Steinmeier szerint értelmetlen is volna délre vezényelni a katonákat, hiszen északon is garantálni kell a stabilitást.
A Bundestag tavaly októberben hosszabbította meg egy évvel az afganisztáni német békefenntartók mandátumát, így egyelőre a közép-ázsiai országban marad a Bundeswehr 3500 katonája. A parlament azonban nem járult hozzá ahhoz, hogy a német katonák az amerikaiak által vezetett Tartós Szabadság elnevezésű hadműveletben is részt vegyenek, vagyis harcba bocsátkozzanak a lázadókkal. A németek csak vészhelyzetben nyújthatnak segítséget a délen harcoló koalíciós erőknek.
A NATO által vezetett nemzetközi biztonsági erők (Isaf) kötelékében főleg az amerikaiak, a britek, a hollandok és a kanadaiak vesznek részt tényleges harcokban. A szövetség nehezen bír a Pakisztán törzsi területeiről támogatott tálib fegyveresekkel, vezetői már többször jelezték, hogy több katonára lenne szükség, mert a nyugatiak hiába foglalnak vissza területeket, az afgán kormányerők nem képesek megtartani azokat.
A csapaterősítést a tagállamok részben hajlandók is biztosítani, de néhány állam - köztük Olaszország, Spanyolország, Németország és Franciaország - eleve olyan feltételekkel ment bele az akcióba, hogy nem kívánnak tényleges harcokba bocsátkozni. Ez komoly feszültségeket kelt a koalíción belül.
Magyarország egy 225 fős tartományi újjáépítési csoporttal van jelen az észak-afganisztáni Baglan tartomány újjáépítési csoportjában, de hazánk egy 50 fős alakulatot is felajánlott, amelyet a déli Uruzgán tartományba küldenének. Nem egyértelmű azonban, hogy ez a csapat milyen feladatot látna el: lehet, hogy csak a kormányerők kiképzésében vennének részt, de lehet, hogy egy különleges egységet is bevetnének a harcokban.