Mit ígérnek a jelöltek az amerikaiaknak és a világnak?

Hogyan zárja le a tragikus iraki történetet? Mivel fogja meggyógyítani a betegeskedő amerikai gazdaságot? Mit képvisel az abortusz körül zajló örök vitában? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre kell helyes választ adnia az előválasztások során még versenyben lévő két-két demokrata és republikánus jelöltnek. A BBC és a CNN alapján összegyűjtöttük a fontosabb programpontjaikat. Ne felejtse, amit ők ígérnek, az nemcsak az amerikaiaknak, hanem a világnak is szól!

Egészségügy

Kötelezően járjon-e mindenkinek vagy a piac szabadsága döntsön? - az egészségbiztosítást illetően ez a fő kérdés a kampányban. Az Egyesült Államokban nem állami az egészségügyi ellátás, és mintegy 45 millió amerikainak nincs egészségbiztosítása. A legszegényebbek juthatnak ingyenes kezeléshez a Medicaid révén, de nem minden orvos köteles fogadni az ebbe a körbe tartozókat.

Kinek a kezébe kerüljön az egészségügy?

Hillary Clinton
First ladyként 1994-ben már megpróbálkozott azzal, hogy bevezesse a mindenkire kiterjedő egészségbiztosítást, de akkor csúfos kudarcot vallott. Most újra hasonló elképzeléssel áll elő, de azt mondja, tanult a 14 évvel ezelőtti hibákból. Kötelező egészségbiztosítást vezetne be, és programja szerint szövetségi támogatásban részesülnének azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy biztosítást kössenek. Becslések szerint az új rendszer évente 110 milliárd dollárba kerülne, amire a fedezetet az adná, hogy eltörölnék azokat az adókedvezményeket, amelyeket a Bush-kormányzat adott a jómódú rétegeknek.

Barack Obama
Csak a gyermekek számára tenné kötelezővé az egészségbiztosítást, de mindenki másra ösztönözné a kiterjesztést. Lehetővé tenné például, hogy a 25 év alattiak szüleik révén váljanak biztosítottá. Azokat a munkaadókat, akik nem fizetik dolgozóik ellátását, kötelezné, hogy járuljanak hozzá a nemzeti egészségbiztosítási programhoz. Ennek a rendszernek a költségét 50 és 60 milliárd dollár közöttire becsülik, fedezetét szintén a gazdagoknak járó adókedvezmények eltörlése adná.

John McCain
Ellenzi a mindenki számára kötelező általános egészségbiztosítás bevezetését. Helyette más eszközökkel ösztönözné, hogy minél többen juthassanak egészségbiztosításhoz. Támogatná például a munkaadóikat biztosító kisebb cégeket, hogy fogjanak össze, és harcoljanak ki alacsonyabb díjakat az egészségügyi ellátást biztosító cégekkel folytatott tárgyalásokon.

Bevándorlás

Örök téma az amerikai belpolitikában, hogyan kell fellépni az illegális bevándorlással szemben és mihez kezdjenek azokkal, akik átjutottak a határon és be is rendezkedtek. A Bush-kormányzat előállt egy javaslattal, amely javította volna a határőrizetet, de egyúttal lehetőséget adott volna a már dolgozó illegális bevándorlóknak arra, hogy állampolgárságot szerezzenek. A terv elbukott, és a körülötte zajló vita visszaköszönt a kampányban is.

A határt szigorúan őriznék, de segítenék is a bevándorlókat

Hillary Clinton
Támogatta a Bush-kormányzat tervét és megszavazta azt is, hogy egy 700 mérföld hosszú kerítést hozzanak létre az Egyesült Államok és Mexikó határán, így akadályozva a tiltott határátlépést. Szigorúbb büntetéssel sújtaná azokat a munkaadókat, akik okmányok nélküli embereket alkalmaznak.

Barack Obama
Ebben a kérdésben lényegében egyezik a két demokrata jelölt álláspontja.

John McCain
Az egyik fő támogatója volt a bevándorlási reformnak. Szintén megszavazta, hogy egy 700 mérföld hosszú kerítést hozzanak létre az Egyesült Államok és Mexikó határán.

Abortusz

Talán ez az ügy az, amelyben a legmarkánsabban elkülönülnek egymástól a liberális és konzervatív vélemények. Értékek és filozófiák ütköznek az abortusz engedélyezéséről vagy tiltásáról szóló, vélhetően soha véget nem érő vitákban. Egy 2006-os felmérés szerint az amerikaiak nagyjából fele-fele arányban megosztottak abban, hogy az abortuszt - általában vagy bizonyos körülmények között - engedélyezni vagy tiltani kellene-e.

Lelkiismereti kérdésekről is szól az abortusz körüli vita

Hillary Clinton
Úgy gondolja, hogy a nőknek alkotmányos joguk van a választáshoz. Az ezt megalapozó 1973-as legfelsőbb bírósági döntést szövetségi törvénybe foglalná. Az utóbbi időben azonban egyre többet beszél a hit, a hagyományos értékek és az oktatás fontosságáról a nem kívánt terhességek megelőzésében.

Barack Obama
Nem engedélyezne semmilyen alkotmánykiegészítést, amely lehetővé tenné az 1973-as legfelsőbb bíróségi döntés felülbírálatát. Egy 2007 áprilisi vitán arról beszélt, hogy a nőknek bizalmat kell adni ahhoz, hogy meghozhassák az abortuszról szóló döntést, de úgy fogalmazott, hogy ezt az elhatározást "az orvosaikkal, családjukkal és egyházukkal egyetértésben" hozzák meg.

John McCain
Úgy véli, hogy az 1973-as legfelsőbb bírósági döntés hibás, ezért szeretné felülbíráltatni. Olyan új bírákat nevezne ki, akik módosítanának az abortuszt engedélyező határozaton. Eközben támogatná az örökbefogadás kiterjesztését, hogy a nem kívánt terhességből született gyermekek családokhoz kerülhessenek.