Halott gerilla miatt fenekednek Kolumbiára szomszédai

Regionális válsághelyzetet okozott egy gerillavezér megölése Dél-Amerikában. A kolumbiai katonák által ecuadori területen lelőtt Paul Reyes miatt előbb Ecuador vezényelt csapatokat a kolumbiai határra, majd a vele, illetve a marxista gerillákkal is jó kapcsolatban álló Venezuela is hasonló intézkedéseket tett. Hugo Chavez elnök hevesen kritizálta a gerillák ellen amerikai támogatással küzdő Kolumbiát, amely viszont azzal vádolja szomszédait, hogy támogatják a belbiztonságot fenyegető fegyvereseket.

Ecuador és Venezuela is csapatokat vezényelt kolumbiai határára, miután kolumbiai katonák - ecuadori területre behatolva - megölték a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) lázadó szervezet egyik vezérét. A viszony annyira megromlott, hogy mindkét állam kiutasította a kolumbiai nagykövetet, és Ecuador hazahívta saját bogotai nagykövetét. Ecuador egyúttal több térségbeli nemzetközi szervezet - az Amerikai Államok Szervezete, illetve az Andok Nemzeteinek Közössége - rendkívüli közgyűlésének összehívását is kezdeményezte.

A kolumbiai hadsereg szombaton hatolt be a szomszédos állam területére, ahol egy a határtól alig több mint egy kilométerre lévő táborban megölték Raul Reyes FARC-vezért, illetve 16 fegyverest. A kolumbiai külügyminiszter közölte, sajnálják az esetet, de kénytelenek voltak bevonulni "a terrorizmus elleni harc érdekében". Kolumbia egyúttal azzal vádolta meg az ecuadori elnököt, hogy kapcsolatban állt a marxista gerillaszervezettel, mivel Reyes számítógépén erre utaló adatokat találtak. Állítólag Reyes találkozott az ecuadori belbiztonsági miniszterrel, és hivatalos kapcsolat felvételéről tárgyaltak.

Ecuador és Kolumbia vitájába Venezuela is beszállt, amely különösen jó kapcsolatokat ápol az előbbivel. (Kolumbia Ecuador és Venezuela között fekszik a dél-amerikai kontinens északi részén). Hugo Chavez elnök sajnálkozott Reyes megölésén, akit "jó forradalmárként" jellemzett, és az akciót "hidegvérrel kitervelt gyáva gyilkosságnak" nevezte. Chavez tévébeszédében 10 zászlólajnyi katona határra küldéséről beszélt, egyúttal közölte, készenlétbe helyezik a légierőt is.

Kolumbia negyven éve küzd a gerillákkal. Az USA és az EU által is terrorszervezetnek tekintett FARC elleni harchoz komoly támogatást kap Washingtontól. Bogota ugyanakkor régóta panaszkodik szomszédjaira, akik szerinte menedéket nyújtanak a gerilláknak. Venezuela nem is tagadja a FRAC felé táplált szimpátiáját , Chavez vasárnap közölte, "egy nap Kolumbiát kiszabadítják a birodalom (az USA) karmaiból".

Chavez korábban közreműködött a FARC és a kolumbiai kormány közötti tárgyalásokban, amelyek céjlja a gerillák által évek óta fogva tartott túszok szabadon bocasátása lett volna. Alvaro Uribe kolumbiai elnök azonban tavaly novemberben megszüntette Chavez hivatalos szerepét az egyezkedésekben, miután azzal vádolta az olajvagyonából szocialsita rendszert építő venezuelai elnököt, hogy támogatja a gerillákat.