A dalai lámát bírálta a kínai kormányfő

Hazugságnak minősítette a kínai miniszterelnök a dalai láma állítását, mely szerint kulturális népirtás zajlik Tibetben. Ven Csia-pao a száműzött vallási vezetőt tette fellőssé a zavargásokért. A kormányfő ugyanakkor azt mondta, ha a dalai láma lemond a függetlenségről, nyitottak a párbeszédre.

A dalai láma szervezte meg és irányította a színfalak mögül a tibeti lázongásokat - jelentette ki Ven Csia-pao kínai kormányfő kedden Pekingben. "Elegendő számú tény, egy sor bizonyíték támasztja alá, hogy a dalai láma körüli klikk határozta el, szervezte meg és irányította a színfalak mögül ezt az incidenst" - mondta a miniszterelnök, aki először nyilatkozott nyugati újságíróknak a tibeti zavargások kitörése óta.

A kínai kormányfő szerint ez azt mutatja, hogy "nem egyéb, mint hazugság a dalai klikk folyamatosan hangoztatott állítása, amely szerint ők nem függetlenségre, pusztán békés párbeszédre törekednek". Ven Csia-pao hazugságnak minősítette a száműzött tibbeti vallási vezető állítását, amely szerint "kulturális népirtás" zajlik a megszállt területen.

"Nemcsak arra vannak meg az eszközeink, hogy megvédjük a rendet és stabilitást Tibetben, de folytatnunk kell a társadalmi és gazdasági fejlődést, emelni minden tibeti kisebbség életszínvonalát, megóvni a tibeti kultúrát és közegét" - mondta. Kijelentette ugyanakkor, hogy amennyiben a dalai láma lemond a függetlenségről, és Tibetet Kína elidegeníthetetlen részeként ismeri el, nyitottak a párbeszédre.

A kormányfő vádjaira a dalai láma keddi sajtóértekezletén, az észak-indiai Dharamszalában reagált. Bejelentette, hogy kész lemondani a tibetiek szellemi vezetőjének tisztéről, ha elfajul az erőszak, és ellenőrizhetetlenné válnak az események Tibetben. A vallási vezető korábban a der Spiegelnek lapnak nyilatkozva elutasította az olimpiai játékok esetleges bojkottját is.

A kínaiak által 1950 óta megszállt Tibetben március 10-én kezdődtek tüntetések, amelyek zavargásokká fajultak, és amelyek ellen erőszakosan léptek fel a kínai hatóságok. Az Indiában működő tibeti emigráns kormány adatai szerint legalább 80-an meghaltak. A kínai kormány tagadja, hogy a tömegbe lőttek volna, szerintük a tiltakozók öltek meg 13 han nemzetiségű kínait.

Kína számára az olimpia előtt érzékeny kérdést jelentenek az emberi jogok. Valószínűleg ezzel függ össze, hogy kedden tartották az egyik legismertebb ellenzéki, Hu Csia perét, akit "felforgató tevékenységgel" vádolnak és súlyos büntetésre számíthat. A bíróság azonban egyelőre nem hozott ítéletet. A 34 éves Hut tavaly tartóztatták le, miután többször is azt hangoztatta, hogy Peking nem tartotta tiszteletben az emberi jogok helyzetének javítására tett ígéreteit.