Félkész emlékműért nem megy Ukrajnába Sólyom

Állítólagos magyar revizionista törekvések és ruszin szeparatizmus verte ki a biztosítékot az ukrán nacionalistáknál, akik közül néhányan sátrat vertek szerdán Ungváron a megyei tanács épülete előtt. A magyarok többek közt a tervezett vereckei honfoglalás-emlékművel - amit amelyet március 14-én avatott volna fel Sólyom László - vívták ki a radikálisok haragját. Az államfői látogatás elmarad, a nagykövet szerint azért, mert az emlékmű nem készül el időre.

Félszáz tiltakozó gyűlt össze, és vert sátortábort szerda délelőtt Ungváron, a kárpátaljai megyei közigazgatási hivatal épülete előtt, hogy a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei honfoglalási emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen tiltakozzanak. A megyei tanács ülésével egy időben tartott tüntetés résztvevői - akik az ukrán Szabadság Rádió beszámolója szerint részben a Kárpátaljával szomszédos Lviv (Lemberg) és Ivano-Frankivszk megyékből érkeztek - "Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal" és "Nemet mondunk a külföldi provokációkra" feliratokkal demonstrálnak.

A tiltakozás egyik kiváltó oka, hogy az eredeti tervek szerint Viktor Juscsenko ukrán és Sólyom László magyar államfő március 14-én közösen avatta volna fel a Vereckei-hágón a honfoglalási emlékművet. Az avatás - és Sólyom ukrajnai látogatása - azonban elmarad. A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) közlése szerint azért, mert a kárpátaljai program "megvalósítására az ukrán fél hivatalos közlése szerint most nincs mód". Az [origo] megkeresésére a KEH nem kívánta kifejteni, pontosan miért marad el a látogatás.

Bársony András kijevi magyar nagykövet szerint a látogatás nem politikai, hanem technikai okok miatt marad el. A nagykövet az [origo] érdeklődésére azt mondta, az emlékmű nem készült el a tervezett időre, mivel a kivitelezéshez többek közt utat is kellett építeni. Mivel az elnöki látogatás egyik kiemelt programja lett volna az avatás, Sólyom László úgy döntött, hogy akkor tesz eleget az ukrán meghívásnak, ha már elkészül az emlékmű. Bársony szerint nacionalista tiltakozók korábban is voltak, a kijevi vezetés biztosan számolt velük, amikor leszervezték az államfői programot.

A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége (KMKSZ) tizenkét éve próbálja megvalósítani az emlékművet honfoglalás szimbolikus helyszínén, a Vereckei-hágón, de eddig - adminisztratív okokra hivatkozva - nem kapott engedélyt. Idén február 21-én azonban a szervezet megkapta az engedélyt, miután januárban a két államfő megállapodott arról, hogy közösen avatják fel az emlékművet.

Ukrán nacionalisták már az ötlet megszületése óta tiltakoznak a szerintük magyar revízionista emlékmű ellen. Oleg Tyahnibok, a szélsőjobboldali Szvoboda Összukrajnai Szövetség elnöke szerint "az ilyen emlékművek megcsúfolják az ukránokat, annál is inkább, hogy a vereckei emlékmű helyén van eltemetve a független Ukrajnáért életét feláldozó 600 galíciai." (Az ukrán nacionalisták szerint 1939-ben a Kárpátalját elfoglaló Magyar Királyi Honvédség gyilkolta meg a Vereckei-hágónál az Ukrajna függetlenségéért küzdő Szics-gárda tagjait. Más források szerint a lengyelek végeztek a gárdistákkal.)

A tiltakozások másik kiváltó oka, hogy az ukrán nacionalisták szerint Kárpátalján erősödik a ruszin szeparatizmus. A ruszinok Kárpátalja, Kelet-Szlovákia és Délkelet-Lengyelország területén élő népcsoport, amelyet leginkább görög katolikus vallása különböztet meg az ortodox ukránoktól. A ruszinokat Ukrajnában 1945 óta nem ismerik el nemzetiségként, de Kárpátalján 2007-ben a megyei tanács kimondta, hogy a ruszin önálló nép.

Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) február végén hivatalosan is figyelmeztette Dimitrij Szidor atyát, a Kárpáti Ruszin Szojm (nemzetgyűlés) elnökét, amiért február 22-ben Moszkvában azt mondta, hogy "Podkarpatszka Rusznak" (Kárpátaljának) Abháziához és Dél-Oszétiához hasonlóan joga van az autonómiára és függetlenségre. Szidor atya azt követelte, hogy Kárpátalja kapjon önkormányzati jogokat, és kerüljön Oroszország és az EU védnöksége alá.