Egy hónapig tartott Barack Obama nagy menetelése, de kedd éjszaka megtört a lendülete. A február 5-i szuperkedd után sorra nyerte az előválasztásokat, így ő lett a demokrata elnökjelöltségért folyó verseny esélyese, a március 4-i , négy államot érintő szavazásokon azonban Hillary Clinton jobban szerepelt nála. Az egykori first lady nyert a két fontosabb helyszínen, Ohio és Texas államban, valamint Rhode Islanden, míg Obama csak Vermontban tudott győzni.
Ez azt jelenti, hogy továbbra sem dőlt el semmi, mindkét jelölt megszerezheti még az elnökjelöltséget. Ez hivatalosan a nyár végén esedékes demokrata párti konvención dől el, ahol az egyes államokból érkező küldöttek szavaznak. A küzdelem azért folyik tovább, hogy minél több küldöttet tudjanak maguk mögé állítani a jelöltek.
Bonyolult rendszer
Bár Hillary Clinton négyből három helyszínen nyert a mostani fordulóban, ez nem jelenti azt, hogy az összes küldöttet maga mögött tudhatja ezekből az államokból. A demokratáknál ugyanis a szavazataránynak megfelelően számítják a delegáltakat, így Obamának is fog jutni. A becslések szerint továbbra is ő vezet a küldöttek számát tekintve. Ahhoz, hogy valaki megszerezze a jelöltséget, 2025 delegált támogatására van szükség.
A helyzetet bonyolítja, hogy Texas államban kétféle módon zajlott az előválasztás. Tartottak hagyományos szavazásokat (primary) és úgynevezett jelölőgyűléseket (caucus) is. Utóbbi eredménye alapján osztják majd ki az államból érkező összes küldött egyharmadát, ennek kiszámítása azonban hosszadalmasabb folyamat, mint a szavazások összesítése.
McCain bebiztosította magát
A republikánus oldalon nem hoztak semmilyen meglepetést a mostani fordulók, mégis nagy jelentőséggel bírtak. Az eddig is legesélyesebbnek tartott John McCain ugyanis már most maga mögött tudhatja a jelöltséghez szükséges számú küldöttet, ráadásul rivális nélkül maradt, miután Mike Huckabee éjszaka bejelentette, feladja a versenyt. McCain így kényelmes pozícióba került, ő már a tényleges elnökválasztási kampányra tud koncentrálni, és kihasználhatja, hogy a demokratáknál még mindig zajlik a belső harc.
Ez a hozzáállás már érezhető volt győzelmi beszédében is: azt domborította ki, hogy mi a különbség közte és a demokraták között. Hosszan beszélt a nemzetbiztonságról, az iraki és afganisztáni háborúkról, a Közel-Keletről, vagyis csupa olyan témáról, amelyben szenátorként komolyabb tapasztalatra tett szert, mint bármelyik lehetséges demokrata vetélytársa. Jelezte azt is, hogy a demokratákkal ellentétben ő a szabadkereskedelem híve, és elutasítja a protekcionizmust.
McCain számára továbbra is megoldandó probléma, hogy a republikánusok konzervatív bázisa túl liberálisnak tartja. Ebben segíthet neki, hogy várhatóan nyilvánosan is támogatásáról fogja őt biztosítani George Bush elnök, aki népszerű ebben a körben.
Demokrata izgalmak
Az elnökválasztási kampány valódi izgalmait továbbra is a demokrata harc szolgáltatja majd. Akár Obama, akár Clinton kerül ki végül győztesként, biztosan történelmet ír: először lesz nő vagy afroamerikai jelölt a Fehér Házért folyó versenyben, amely a november első keddjén esedékes választással zárul. Kettejük küzdelmében fontos kérdés, hogy Clinton mostani győzelmeire hogyan reagálnak az úgynevezett szuperdelegáltak.
Ők azok a pártban magas rangot betöltő küldöttek, akiket nem kötelez az, hogy a saját államukban milyen eredmény született az előválasztásokon. Mintegy 800 delegáltról van szó, akik eldönthetik a jelölési folyamat kimenetelét. Korábban őket inkább Clinton-pártiként tartották számon, de az utóbbi egy hónapban sokan átpártoltak Obamához. A The Washington Post szerint ha Obama a várakozásoknak megfelelően nyerni tud a soron következő Wyomingban és Mississippiben, továbbá sikerül megőriznie a szuperdelegáltak támogatását, akkor matematikailag egyre kevesebb esélye lesz Clintonnak a győzelemre. Számára a következő komolyabb fordulót az április 22-i pennsylvaniai előválasztások jelentik.