Egyre véresebb háborút vívnak a hadsereggel és egymással a mexikói drogkartellek. Csak idén 720 embert gyilkoltak meg március végéig - sokkal többet, mint tavaly ilyenkor -, pedig Felipe Calderón elnök tavaly a hadsereget is bevetve indított kemény hadjáratot a drogbandák ellen. Az erőszak azonban egyre csak terjed, 2008 első hónapjaiban újabb csatatér nyílt az ország északi részében, a texasi határ mentén.
Miközben a hadsereg nagy erőkkel igyekszik rendet tenni a drogkartellek háborúja miatt véráztatta karibi partvidéken, a tesxasi El Pasóval szemben a határ mexikói oldalán fekvő Ciudad Juarezben minden eddiginél több vér folyik. Év eleje óta több mint 200 embert gyilkoltak meg az 1,3 milliós városban a tomboló bűnbandák. A gyilkosságok száma a tavalyi év hasonló időszakához képes tízszeresére emelkedett, csak húsvét idején 22 gyilkosság történt.
Fejek zacskókban
A gyikosságok brutalitása példa nélküli. Az utolsó márciusi hétvégén például négy férfival végeztek a drogkartellek emberei. Az áldozatokat több darabban találták meg az utcákon szétszórva a város különböző részén. Fejüket levágták és fekete zsákokba tették, félmeztelenre vetkőztetett, megbilincselt torzóikon égési sérüléseket találtak a nyomozók.
A gyilkosságok mellett megugrott a bankrablások, autólopások, emberrablások száma is. A városban kialakult káoszhoz nagymértékben hozzájárult a helyi rendőrség körében elharapódzott korrupció. Volt olyan eset - két hete -, hogy bandatagok megöltek egy rendőrt - 48 óra alatt a harmadikat - a nyílt utcán, ám a tettesek még fél órán keresztül ott tébláboltak a tetthely közelében. A helyi polgármester szerint is beszivárogtak a drogbandák a rendőrség kötelékébe. A múlt hét végén kilenc rendőrt vettek őrizetbe, akik drogot és rádiókat szállítottak a járőrkocsikban. A helyzetet jól jellemzi, hogy a helyi rendőröktől elvették mobiltelefonjaikat, hogy ne tudjanak kapcsolatba lépni a bűnözőkkel.
A kormány épp a napokban vezényelt 2500 főnyi katonát és szövetségi rendőrt erősítésként a városba, hogy szembeszálljanak a drogbandákkal. Az állig felfegyverzett egységek városszerte ellenőrző pontokat állítottak fel, házkutatásokat tartottak. Ezzel nyitott újabb frontot a kormány a drogkartellek ellen 15 hónapja indított háborúban. Mexikó-szerte eddig körülbelül 25 ezer katonát és szövetségi rendőrt vetettek be különböző helyszíneken, elsősorban az amerikai határ mentén.
Menekülő rendőrfőnök
Más Chihuahau állam városaiban sem sokkal jobb a helyzet. A új-mexikói (USA) Columbusszal szemben fekvő Palomasban például 40 gyikosság történt év eleje óta, miközben a helyi rendőrfőnök menedékkérelemmel fordult az Egyesült Államokhoz, miután beosztottjai magára hagyták, ő pedig folyamatos halálos fenyegetésekat kap.
A rendőrség szerint a Ciudad Juarezen keresztül folyó drogkereskedelem ellenőrzéséért vívnak elkeseredett háborút a kartellek. Az eredetileg a Csendes-óceán partvidékén aktív Joaquin "El Chapo" Guzmán vezette Sinaloa kartell, illetve a keleti parti Gulf-kartell olyan új útvonalakat keres, ahol még nincs túl erős katonai-rendőri jelenlét. Ciudad Juarez ilyen volt, ráadásul a helyi kartellnek, a Juareznek 1997 óta nincs erős kezű vezetője, így a banda a gyengébbek közé tartozik.
Calderón elnök drogkartellellenes akcióinak középpontjában pedig pont a Gulf-, illetve a Sinaloa-kartell állt. A katonák sorra kapcsolták le a rekordméretű drogszállítmányokat és a kartellek fejeseit, de a bűnbandák közötti leszámolások folytatódnak. 2007-ben 2500 ember halt meg a drogháborúban.
Eközben Mexikó arra vár, hogy az USA folyósítsa azt az 1,4 milliárd dolláros támogatást, amelyet George Bush elnök ígért meg a kábítószer-kereskedelem elleni háborúhoz. A javaslatot még a törvényhozásnak is jóvá kell hagynia, ám a képviselők bizonytalanok, hiányolják a részletes terveket, hogy mire megy majd a pénz.