Felmentették Hágában a volt koszovói kormányfőt

Bizonyítékok hiányában felmentette a Hágai Nemzetközi Törvényszék háborús bűnökkel vádolt Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnököt. A hazájában nemzeti hősként tisztelt Haradinaj még pénteken Koszovóba utazik. A hágai bírák szerint az ellene felhozott bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek, de megjegyezték, hogy a tanúk megfélemlítettnek tűntek. Szerbia felháborodott az ítéleten.

Felmentették a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűntettek vádjai alól Hágában Ramus Haradinaj volt koszovói miniszterelnököt, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egykori parancsnonkát. Haradinajt az 1998-99 során Szerbiával folytatot harcok során elkövetett atrocitások miatt fogták perbe a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. A vádak között a felsoroltakon kívül szerepelt még gyilkosság, nemi erőszak, kínzás, emberrablás, kegyetlenkedés, illetve koszovói szerb és roma emberek erőszakos kitelepíttetése.

A hágai bírák azonban végül úgy találták, hogy nem lehetett bebizonyítani a felhozott vádakat, mivel a bemutatott bizonyítékok nem voltak elég meggyőzőek, sem arra vonatkozóan, hogy elkövették-e a bűnöket, sem arra, hogy azokat az UCK követte volna el.

Haradinaj mellett egyik vádlott-társát, Idriz Balajt is felmentették az összes vádpont alól, míg egy harmadik férfit, Lahi Brahimajt bűnösnek találták két emberrel szemben elkövetett rossz bánásmód és kínzás bűntettében, amelyet az UCK jablanicai parancsnokságán követett el. Ő hat év börtönt kapott.

Az ügyészek eredetileg mindegyikükre 25 év börtönt kértek. Mindhármukat a Koszovó északnyugati, Dukagjin térsége feletti uralom megszilárdítását célzó UCK-akciókkal kapcsolatban állították bíróság elé. Azzal vádolták őket, hogy a koszovói szerbeket, cigányokat és a szerbekkel együttműködő albánokat támadták, és erőszakkal elűzték őket otthonaikból 1998 márciusa és szeptembere között.

A bírák szerint a tanúvallomások arra utaltak, hogy az áldozatokat nem elsősorban azért támadták, mert egy-egy bizonyos társadalmi csoporthoz tartoztak, hanem feltehetően személyes okokból. Az akciók mértéke sem volt akkora, ami egyértelműen bizonyítaná, hogy egész társadalmi csoport elleni támadásról volt szó. Alphonsus Orie vezető bíró ugyanakkor beszámolt arról is, hogy sok tanút nehéz volt vallomásra bírni. "A bíróság határozottan úgy érzékelte, hogy a per során a tanúk nem érezték magukat biztonságban" - idézte az ENSZ sajtóközpontja által kiadott közlemény.

Haradinajt szabadlábra helyezték, és még pénteken Koszovóba utazik. Szerbiai politikusok felháborodtak a döntésen. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök aggasztónak nevezte a bíróság döntését. Szerb nacionalisták pedig azt követelik, hogy Szerbia minden együttműködést szüntessen be a nemzetközi törvényszékkel. Sokak szerint Haradinaj felmentése miatt minimálisra csökkent az esélye, hogy Szerbia kiadja a törvényszéknek Radovan Karadzicot, illetve Ratko Mladicot, akiket Boszniában a '90-es évek közepén elkövetett háborús bűnök miatt köröznek.

Haradinaj az UCK egyik parancsnokaként kezdte pályáját, 1998-ban már az albán haderők nyugat-koszovói vezetője. A háború után pártot alapított, amely harmadik helyen végzett a 2004-es koszovói választásokon, majd csatlakozott a kormánykoalícióhoz, és miniszterelnökké választották. Alig száz napja volt kormányfő, amikor vádat emeltek ellene Hágában. Akkor lemondott posztjáról, és feladta magát. Sok híve van - százak búcsúztak tőle, amikor felült a Hágába tartó gépre.