Milliárdokat fizethet a légszennyező Ausztria

Nem tudja csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását Ausztria, sőt, a számvevőszék összeítése szerint - a nemzetközi vállalásokkal szemben - még nőtt is az ország légszennyezése. A probléma gyökere az lehet, hogy a hatáskörök megoszlanak több minisztérium, illetve a tartományok közt, így nincs kin számonkérni az előírások be nem tartását.

Akár ötmilliárd euróra rúgó büntetést is fizethet Ausztria azért, mert nem tudja teljesíteni a légköri felmelegedést okozó gázok kibocsátásának csökkentését előirányzó kiotói jegyzőkönyvben számára meghatározott célt - állapította meg az osztrák számvevőszék belső vizsgálata.

A kitűzött feladat értelmében az országnak 2008 és 2012 között 13 százalékkal kellene visszafognia az üvegházhatást kiváltó mérgező gázok - főleg a széndioxid - kibocsátását az 1990-es szinthez viszonyítva. A keddi sajtóban közölt adatok azonban azt mutatják, hogy a kibocsátás 1990 és 2006 között 15 százalékkal nőtt, és a légkörbe jutott gázok mennyisége az időszak végére 91,1 millió tonnát tett ki éves összesítésben (1990-ben még csak 79,2 millió tonnát).

Hogy a kiotói célt elérje, az országnak hozzávetőleg 23,3 millió tonnával kellene csökkentenie a légköri szennyezést, azonban egyre többen vonják kétségbe - a számvevőszék szakértőit is beleértve -, hogy képes lesz rá. A számvevőszék úgy becsülte, hogy a célkitűzés teljesítésének elmulasztásáért akár ötmilliárd eurós büntetést is kiróhatnak Ausztriára 2008 és 2012 között. A kormány azt tervezi, hogy hétmillió tonna szennyezést külföldön eszközölt zöldberuházásokkal vált ki, a célra 400 millió eurót kíván fordítani.

Josep Pröll környezetvédelmi miniszter a keddi Kurierban megjelent interjújában úgy nyilatkozott, hogy a maga részéről még megvalósíthatónak tartja a kiotói vállalást, még ha nehézségek árán is. Ám ehhez szükség lenne egy olyan klímavédelmi törvényre, amely szigorú követelményeket és büntető szankciókat egyaránt megfogalmaz. Szerinte ugyanis a problémák oka részben az, hogy sem a szövetségi kormányzat, sem a tartományok nem tesznek eleget a kötelezettségüknek. Az utóbbiak különösen a hőszigetelési előírások, illetve építési támogatások betartásával adósak.

A 2002-ben lefektetett rendszer értelmében a környezetvédelemért viselt felelősség több szövetségi minisztérium és a tartományok között oszlik meg. Az akkori rendelkezések egy részét a szakemberek már idejétmúltnak tekintik, annál is inkább, mert hatékonyságukat nagyban tompítja, hogy megkerülésükért nem szabható ki büntetés. Pröll elképzelése ellen a tartományok máris tiltakoznak, mások viszont jó kiindulási alapnak tekintik egy átfogó éghajlatvédelmi stratégia kidolgozásához.