Az ügy hátterében a kormányzó párt, a jobboldali Népi Mozgalom Uniója (UMP) panasza áll. A párt cenzúrát emlegetett, és május elsején írásban is tiltakozott a hírügynökség vezetésénél amiatt, hogy három hét leforgása alatt két olyan nyilatkozatának közlését is visszautasították, amelyben a pénzbírságra ítélt Ségolene Royalt, a szocialisták volt államfőjelöltjét bírálták. Frédéric Lefebvre, az UMP szóvivője kettős mércét emlegetett, szerinte az AFP nem bánna olyan kesztyűs kézzel az államfővel vagy más vezető politikussal, mint teszi azt Royallal.
Pierre Louette, az AFP elnök-vezérigazgatója visszautasította a bírálatot. Rámutatott: a hírügynökségnek nem az a küldetése, hogy közleményeket továbbító gépezetté váljon; a tények, események és nyilatkozatok sokaságából mindig hírérték szerint válogat. Az UMP által hiányolt közlemények semmilyen új elemet nem tartalmaztak, a Royallal kapcsolatos konkrét ügyet és a politikust érő bírálatokat az AFP már korábban nagy terjedelemben ismertette - áll a hírügynökség közleményében.
Nicolas Sarkozy elnök a múlt héten bírálta az AFP-t és több napilapot, mondván, hogy nem foglalkoztak kellő terjedelemben Royal megbírságolásával.
Luc Chatel kormányszóvivő a kabinet szerdán tartott ülése után kijelentette: "a kormány kissé meglepődött azon, hogy az információkat eltérő módon kezelik" az AFP-nél. Christine Albanel kulturális miniszter korábban javasolta, hogy az AFP hozzon létre külön csatornát, amelyen keresztül továbbítja előfizetőinek a pártok és szakszervezetek összes közleményét.
Az AFP éppen most tárgyal az állammal egy ötéves fejlesztési programról. A hírügynökség évi 263 millió eurós költségvetésének kereken 40 százaléka származik a hírszolgáltatás fejében az államtól kapott előfizetési díjból. Az AFP reményei szerint az állami hozzájárulás mértékét évi 2,5 százalékkal emelik, és a cég 20 millió euró beruházási támogatást is kaphat.