Tartósan magas marad az élelmiszerek világpiaci ára - állítja az ENSZ élelmezésügyi szervezetének (FAO) csütörtökön közzétett elemzése, amely szerint az elkövetkezendő egy évtizedben a piaci tényezők és a tartósan magas élelmiszerárakra adott gazdasági reakciók miatt nem várható sem az élelmiszerek árának leszorítása, sem a folyamat megfékezése. A FAO úgy véli, az árcsökkentés lehetőségét a mezőgazdasági ráfordítások növekedése, a megtermelt élelmiszerek csökkenő exportja, a bioüzemanyag-gyártás érdekében termesztett növényfajták előtérbe helyezése és a növekvő kereslet is gátolják.
A világszervezet jelentése szerint az élelmiszerválság márciusi kirobbanását követően az elmúlt hetekben valamelyest javult a helyzet, így az árak csak kevésbé emelkedtek. Ez többek között a gabonatermelők gyors reakciójának volt köszönhető, akik a magas árak láttán nagy mértékben növelték a bevetett területek mennyiségét.
A rizstermelők ezzel szemben kevesebbet termelnek, mint amennyire szükség lenne - állítja a jelentés, amely szerint idén 2,3 százalékkal kellene emelni a megtermelt rizs mennyiségét. Ezt azonban olyan intézkedések hátráltatják, mint az egyik legnagyobb gabonafogyasztó, India kiviteli tilalma. A nagyfogyasztók ugyanis így megpróbálják megóvni saját piacaikat, ám emiatt a legszegényebb államok jelentős gabonamennyiségtől eshetnek el - írja a The Guardian.
A brit lap szerint a gabonahiányt néhány ország gyorssegélyekkel próbálja meg enyhíteni. A japán kormány például pénteken döntött arról, hogy felajánlja tartalék gabonakészleteinek egy részét, 20 ezer tonnát, és néhány héten belül elszállítja Afrika öt leginkább rászoruló országának. Tokió további élelmiszersegélyekkel, összesen 50 millió dollár (8,25 milliárd forint) értékben ellát további tizenkét országot, köztük Afganisztánt is.
Struktúraváltás kell
Az élelmiszerválsággal kapcsolatos legfontosabb problémák megoldására a FAO június elején Rómában konferenciát tart, amelynek elsődleges feladata lesz gabonatermelés ésszerűsítése. A The Guardian szerint ez elsősorban a strukturális szempontból fontos, hiszen a bioüzemanyagok - legtöbbször államilag is támogatott - előállításának növelése sok helyen az emberi fogyasztás szempontjából fontos gabonafélék rovására történt.
A FAO becslése szerint a világpiac élelmiszer importja eléri, sőt meg is haladja az 1000 milliárd (165 ezer milliárd forint) dollárt, amely 215 milliárddal több, mint egy évvel korábban. A legszegényebb országok ennél 40 százalékkal többet költenek behozatalra.
A világszervezet tanulmánya szerint az elmúlt néhány hónap egyre magasabb élelmiszerárai miatt az éhínséggel leginkább sújtott országokban közel 100 millió embert fenyeget a közvetlen éhezés veszélye.