A postáig és vasútig érnek a német Telekom-ügy szálai

A Deutsche Telekom lehallgatási botrányának szálai elérték a német postát és vasutat is. A lehallgatások elrendelésével gyanúsított egyik volt vezető ugyanis utóbb a német posta elnöke lett, majd a posztról adócsalás miatt távoznia kellett. A német vasút pedig ugyanazt a céget bízta meg megfigyelési feladatokkal, mint amelyik a Deutsche Telekomnak dolgozott. Az üggyel rendkívüli ülésen foglalkozik a német parlament. A távközlési óriás az előfizetők adataihoz való hozzáférés korlátozásával javítana a lehallgatási botrány nyomán megrendült közbizalmon.

Különleges önkorlátozást hirdetett a Deutsche Telekom a közelmúltban kirobbant lehallgatási botrány nyomán. René Obermann elnök a Die Zeit hetilapnak azt mondta: korlátozni kívánják a munkatársak hozzáférését az előfizetők adataihoz.

A 2005-ben és 2006-ban történt visszaélésekkel rendkívüli ülésén foglalkozik szerdán a német parlament. A Deutsche Telekom egyes vezetői és az újságírók telefonbeszélgetéseinek törvénytelen "kikémlelésére" először a Der Spiegel hamburgi hírmagazin hívta fel a figyelmet. Az ügyben a bonni államügyészség hivatalos vizsgálatot indított.

A fő gyanúsított Kai-Uwe Ricke, a vállalat akkori elnöke, valamint Klaus Zumwinkel, a felügyelőbizottság volt vezetője. Zumwinkelnek a közelmúltban kellett lemondania a német posta elnöki tisztségéről, miután belekeveredett Németország eddigi legsúlyosabb adócsalási botrányába. Ezzel kapcsolatos tevékenységét a bochumi államügyészség vizsgálja. Szerdai értesülések szerint a vizsgálatot kiterjesztették, miután felmerült annak a gyanúja, hogy Zumwinkel a családját - elsősorban a feleségét - hosszú időn keresztül a posta pénzén utaztatta.

A Telekom-botrányban mind Rickét, mind Zumwinkelt azzal gyanúsítják, hogy ők rendelték el az illegális megfigyeléseket. A botrány hullámai állítólag elérték a német vasutat (DB) is. Kiderült, hogy a DB vezetősége hosszú időn keresztül ugyanannak a berlini cégnek adott különleges megfigyelési megbízásokat, amellyel a Deutsche Telekom is a megfigyelési tevékenységet végeztette. A vasút szóvivője elismerte, hogy 1998 és 2007 között valóban voltak ilyen megbízások, de azok gazdasági bűncselekmények elkövetését, illetve a korrupció megelőzését célozták, és törvényes eszközökkel történtek. Szerinte nincs szó újabb "Telekom-ügyről".

A történtek nyomán az ellenzéki pártok az adatvédelem megszigorítását követelték. A Bundestag az ő kezdeményezésükre tűzte napirendre az ügyet.

(Az [origo]-t kiadó Origo Zrt. tulajdonosa a Magyar Telekom.)