Az ír népszavazástól féltik az európai pótalkotmányt

2005 kudarctól terhes nyara kísért az Európai Unióban: Írországban a héten tartanak népszavazást a három éve elbukott EU-alkotmány utódjáról, a lisszaboni szerződésről. Egyelőre kétséges, hogy rábólintanak-e, ami újra visszavetheti az EU modernizálását.

Csütörtökön tartanak népszavazást Írországban a lisszaboni szerződésről, amelyet a 2005-ben francia és holland népszavazásokon elbukott uniós alkotmány helyettesítésére hoztak tető alá. A szerződésről egyetlen másik uniós tagállam sem tart referendumot, így gyakorlatilag az íreken áll vagy bukik az újabb szerződés. Ez az elbukott alkotmányhoz hasonlóan ugyanis csak akkor lép életbe, ha az összes tagállam ratifikálta. Ha az írek nemet mondanak, akkor hiába fogadják el a többiek a szerződést.

Van rá esély, hogy az írek nemet mondanak. Egy két nappal ezelőtti felmérés az igenek arányát 42, a nemekét 39-re jósolta, de egy másik, múlt heti kutatás szerint 35 százalék lesz a nemek, és 30 az igenek aránya. Ráadásul a hárommillió ír szavazó negyede még bizonytalan. Az igenek mellett kampányolók - a kormánypártok és az ellenzéki pártok többsége - a gazdasági előnyökkel érvelnek, a nem szavazat támogatói - többek között a Sinn Fein és a szocialisták - azt mondják, gyengíti az ír érdekeket a szerződés, mert életbe lépése után - többek között - nem kap majd minden tagország biztosi posztot.

Az EU összes többi tagországában a parlamentre bízták a szerződés ratifikálását - egyebek mellett azért, hogy elkerüljék a 2005-ös kudarc megismétlődését. Egyes országokban ugyanakkor vannak olyanok, akik ugyancsak népszavazásra bocsátanák a szerződés elfogadását. Nagy-Britanniában konzervatív parlamenti képviselők követelik referendum kiírását, sőt, egy milliomos - Stuart Wheeler - a legfőbb bíróság elé vitte az ügyet. Wheeler szerint a szerződés alapvetően megegyezik a 2005-ben elbukott EU-alkotmánnyal, aminek népszavazásra bocsátására a kormány ígéretet tett, bár végül a francia és a holland nemek után már nem tartották meg.

Ha az írek nemet mondanak, akkor az "nagyon rossz hatással lesz az EU-ra" - közölte José Manule Barroso az Európai Bizottság elnöke. Jól jellemzi a nehézségeket, hogy a szerződésre már rábólintó államok ellenzik, hogy az ír kifogásoknak megfelelően módosítsák a dokumentumot, hogy jobb eséllyel menjen át a népszavazáson.