Obama történelmet írt, Clinton még vár

A CNN előrejelzése szerint Barack Obama már elég küldöttet tudhat maga mögött ahhoz, hogy biztosan ő legyen a demokraták jelöltje az idei elnökválasztáson. Ez történelmi jelentőségű: ő az első afroamerikai, aki eljutott idáig. Riválisa, Hillary Clinton közölte, csak később hoz döntést arról, hogyan folytatja az előválasztás után, amelynek utolsó fordulóit kedden tartották.

"Én leszek a demokrata jelölt az elnökválasztáson" - először hangzott el ez a mondat így, kijelentő módban Barack Obama szájából. Éjszaka ugyanis fordulóponthoz érkezett a kampány: a CNN előrejelzése szerint Barack Obama már legalább 2118 delegáltat tudhat maga mögött, ami elegendő ahhoz, hogy megszerezze a demokrata elnökjelöltséget.

Ez azt jelenti, hogy az illinois-i szenátor történelmet ír: ő az első afroamerikai politikus, akit az egyik meghatározó párt jelöltként indít az elnökválasztáson. Ráadásul nyolc év Bush-elnökség után a demokratáknak jó esélyük van arra, hogy visszahódítsák a Fehér Házat a november elején esedékes szavazáson.

Obama Minnesota államban mondott beszédet, és - mintegy jelezve a helyzet fontosságát - alig mosolygott, sőt, az elején még a szava is elakadt néhány mondatnál. Magasztalta riválisát, Hillary Clintont, aki nem sokkal korábban szintén beszédet mondott New Yorkban. Az egykori first lady is dicsérte, sőt, barátjának nevezte Obamát, közölte azonban azt is, ezen az estén még nem hoz döntést arról, hogyan folytatja a kedden véget ért előválasztási folyamat után.

Mint mondta, egyeztetni fog a demokrata párt vezetőivel, és csak azt követően dönti el, mihez kezd. Kérte a rá szavazókat is, hogy honlapjára küldjenek üzeneteket, és írják le, ők mit szeretnének. Egyértelművé tette azt is, bárhogy is alakul a kampány, nem akar teljesen félreállni, ugyanis "figyelni kell arra a 18 millió amerikaira, aki rám szavazott". Erre rímelt Obama beszéde is, aki viszont békülékeny hangnemben jelezte, hogy felvállalja azokat az ügyeket, amelyekért Clinton küzdött a kampányban.

A republikánusok elnökjelöltje, John McCain is mondott beszédet kedd este, és ebben már úgy beszélt Obamáról, mint leendő ellenfeléről. Nem is kímélte őt, hosszan bírálta gazdasági, egészségügyi és egyéb terveit, köztük különösen azt, hogy kevesebb mint másfél év alatt kivonná az amerikai katonákat Irakból. Riválisa jelszavára utalva többször elismételte: "nem ilyen változásban hiszünk". Obama sem maradt adós a bírálatokkal, minnesotai beszédében hosszasan kritizálta McCaint és programját, amely szerinte valójában egy harmadik Bush-ciklust jelentene az ország számára. (A két politikus támogatottságáról részletek keretes anyagunkban.)

Clinton nyitott az alelnökjelöltségre

Hillary Clinton még esti beszéde előtt közölte, nyitott arra, hogy ő legyen Obama alelnökjelöltje. Egy telefonos konferenciabeszélgetésben mondta ezt, amikor egy New York-i képviselő felvetette, hogy Obamának úgy lenne a legnagyobb esélye arra, hogy megnyerje a kulcsfontosságú választói csoportokat, köztük a hispánokat, ha Clintont választaná alelnökjelöltjének. Az egykori first lady részéről ez eddig a legerősebb elismerése annak, hogy elveszítette a demokrata elnökjelöltségért folyó küzdelmet.

Clinton még nem búcsúzik

A két keddi szavazással - Dél-Dakota és Montana államban - véget ért a januárban megkezdődött előválasztási folyamat. A CNN előrejelzése szerint Clinton győzött Dél-Dakotában, míg Obama pedig Montanában. Utóbbi azért is fontos lehet, mert ezt az államot főként fehérek lakják, és az ő körükben az afroamerikai politikus eddig gyengébben szerepelt, mint az egykori first lady.

A két államban 31 küldött sorsa dőlt el, és kedden reggel Obamát még 42 delegált választotta el attól, hogy elérje a jelöltséghez szükséges bűvös 2118-as határt. Közben azonban több úgynevezett szuperdelegált is támogatásáról biztosította, így fordulhatott elő, hogy már a dél-dakotai és montanai eredmények közzététele előtt megközelítette a szükséges küldöttszámot.

A küldöttek szavaznak arról az augusztus végén esedékes demokrata konvención, hogy ki legyen a párt jelöltje. Ezekért a delegáltakért folyt az előválasztási verseny, amelyben Obama Clinton fölé kerekedett. A szuperdelegáltak (mintegy nyolcszázan vannak) a párt befolyásos tagjai, akik az előválasztási eredménytől függetlenül szavazhatnak a konvención. Mivel rendkívül szoros volt a verseny Obama és Clinton között, ezért felértékelődött a szerepük.