A muszlim ruhát viselő Barack Obama és terroristának kinéző felesége (nadrágja terepszínű, vállán egy gépfegyver) összeüti az öklét, miközben ott állnak a Fehér Ház Ovális Irodájában, amelynek falán egy Oszama bin Laden-poszter lóg, a kandallóban pedig egy amerikai zászló ég. Ez a karikatúra szerepel a New Yorker magazin botrányt kavaró címlapján.
A demokrata elnökjelölt szóvivője sértőnek és ízléstelennek nevezte a rajzot, de még a republikánus rivális, John McCain stábja is elítélte azt. A New Yorker magazin szerkesztője, David Remnick azonban védelmébe vette a karikatúrát, mondván, hogy az egy egyszerű vicc, amellyel épp arra akartak rámutatni, hogy a szélsőjobboldali körökben milyen képtelen pletykák terjengenek Obamáról.
A New Yorkert valóban nem lehet azzal vádolni, hogy a radikális konzervatívokhoz húzna. A lap hagyományosan liberális orgánum, amelyet tényfeltáró írásai, esszéi miatt a legnagyobb presztízsű amerikai újságok között tartanak számon. Épp ezért érhette meglepetésként a demokrata elnökjelölt stábját, hogy ennek a lapnak a címoldalán köszöntek vissza az Obamáról szóló közismert rágalmak.
Régóta tartja magát például az az álhír, hogy az illinois-i szenátor valójában nem is keresztény vallású, hanem muzulmán. Az ilyen pletykákat az is táplálja, hogy középső neve Huszein, gyerekkorának egy részét pedig a világ legnagyobb muzulmán népességével rendelkező országban, Indonéziában töltötte. Az egyik legemlékezetesebb - és szintén alaptalan - pletyka pedig az volt, amikor elterjedt, hogy már a bibliai Jelenések könyve is megjósolta, hogy egy Obamához hasonló férfi lesz az Antikrisztus.
A demokrata jelölt környezetében is tisztában vannak azzal, hogy ezek a rendszerint blogokon, fórumokon és kör e-mailekben terjedő híresztelések komoly károkat okozhatnak, ezért néhány hete egy külön weboldalt is felállítottak ezeknek az állításoknak a cáfolatára.
Azt, hogy a New Yorker karikatúrája mennyire érzékeny témát érintett, jelzi az is, hogy a New York Times és a Washington Post is terjedelmes cikket közölt a botrányról. Mindkét tekintélyes újság hasonló következtetésre jutott: lehet, hogy viccnek szánta a New Yorker a karikatúrát, de a reakciók alapján egyértelmű, hogy a poén rosszul sült el.