Berlusconi egyik szövetségeseként, koalíciós partnerként Umberto Bossi és helyettesei kulcsfontosságú kormányzati posztokhoz jutottak. Bossi, a reformügyi miniszter, a radikális Északi Liga vezetője vasárnapi beszédében azt kifogásolta, hogy délről tanárokat küldenek dolgozni északi iskolákba. A nemzeti himnuszból, az Il Canto degli Italiani-ból idézve azt mondta: "A himnusz szerint valamennyien Róma rabszolgái vagyunk." Majd - miközben felemelt középső ujjával beintett - belekiáltotta a mikrofonba: "Nem és nem". (Az 1847-ben született himnusz szerzője, Goffredo Mameli művében arra biztatta a félsziget széttagolt tartományait, hogy egyesüljenek egy olasz államban.)
Az idegenellenes megnyilvánulásairól híres Bossinak ezt a legutóbbi akcióját még a kormányfő másik szövetségese, Gianfranco Fini képviselőházi elnök sem hagyta szó nélkül. "Egy miniszter nem sértheti meg a nemzeti érzéseket" - jelentette ki hétfőn, azt ajánlva Bossinak, "tisztázza" gondolatait. Bossi azonnal visszavágott, a politikai adok-kapok közepette a szenátus elnöke, Renato Schifani próbált rendet tenni, mondván, "vegyék lejjebb a hangerőt, és inkább a haza érdekén dolgozzanak". Berlusconi egyáltalán nem reagált Bossi viselkedésére.
A föderációs reformra ácsingózó, ennek keretében a gazdag északi régióknak autonómiát követelő Északi Liga álláspontja szerint a kevésbé fejlett déli régiók elszipkázzák az ország adóbevételeit. Bossi 1991-ben induló politikai pályája során már többször botrányt okozott vulgáris megnyilvánulásaival. 2001-ben a politikust 16 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték az olasz zászló meggyalázásáért. Még 1997-ben ugyanis azt mondta: "Dühös leszek, ha meglátom a háromszínű zászlót. Kitörölném a seggem a trikolórral."
2004-ben Bossi átesett egy szívinfarktuson, amelyből alig épült fel, de a tavaszi választáson így is sikerült 8 százalékos támogatottságot szereznie pártjának. Az Északi Liga évek óta nem volt annyira erős, mint mostanság, koalíciós pártként négy minisztériumot tudhatnak magukénak a kormányban, köztük a belügyi tárcát.
Egyes szakértők szerint azonban a mostani eset éket verhet a május óta létező olasz kormánykoalíció tagjai közé, sőt annak az előjele is lehet, hogy ez a kabinet sem igen fog különbözni Berlusconi előző, 2001 és 2006 közötti kormányzásától, amely a tényleges reformok végrehajtása helyett inkább csak a koalíción belüli csetepatékról szólt.