Megkezdték a kivonulást Grúziából az oroszok

Oroszország megkezdte csapatainak kivonását a grúz területekről, amire Medvegyev orosz elnök a hétvégén tett ígéretet. Továbbra sem dőlt el ugyanakkor, hogy Grúzia két szakadár tartományában maradnak-e az orosz katonák. A déloszét elnök közben felmentette a kormányt, és rendkívüli állapotot vezetett be, a hatalmat átmenetileg egy bizottság gyakorolja.

Hétfőn, tíz nappal a Grúzia és Oroszország közti fegyveres konfliktus kirobbanása után elkezdték a kivonulást Grúziából az orosz csapatok. "Megkezdődött az orosz békefenntartó erők kivonása" - jelentette be hétfőn az orosz vezérkari főnök helyettese, Anatolíj Nogovicin. Moszkva szerint azonban az orosz katonáknak továbbra is joguk van a déloszét határterületeken maradni békefenntartóként.

Medvegyev hétfőn szigorú üzenetet intézett a grúzokhoz, mikor második világháborús veteránok előtt mondott beszédet Kurszkban. Mint mondta, ha bármilyen további támadás ér orosz állampolgárokat, "megsemmisítő választ" fognak adni.

Továbbra is orosz katonák állomásoznak a grúz fővárostól, Tbiliszitól nem messze - írja a BBC. Helyszíni tudósítójuk szerint változatlanul a helyükön vannak az orosz tankok, tüzérségi és más katonai járművek. Szórványos mozgás tapasztalható a másik, korábban többször támadott grúz város, Gori környékén is, ahol még mindig orosz katonák ellenőrzik az utakat.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök vasárnap tett ígéretet a kivonulásra, amikor telefonon egyeztetett Nicholas Sarkozy francia elnökkel. A nyugati államok többször sürgették Oroszországot, hogy kezdje meg fegyveres erőinek mielőbbi kivonását, ellenkező esetben Franciaország már felvetetette egy rendkívüli EU-csúcstalálkozó összehívását is.

Békülékeny Szaakasvili

Az eddig meglehetősen harciasan viselkedő Mihail Szaakasvili grúz elnök békülékenyebb hangot ütött meg Oroszországgal egy hétfői televíziós beszédében. Továbbra is az orosz csapatok kivonását sürgette, de hozzátette, ebben az esetben megkezdődhet az egyeztetés, együttgondolkodás a két szakadár grúz tartomány jövőjéről. "Civilizált módon oldjuk meg a problémákat" - tette hozzá az elnök.

A fegyveres konfliktus kezdete óta ez volt az első alkalom, hogy Grúzia közvetlen tárgyalásokat ajánlott Moszkvának. Szaakasvili korábban az emberi jogok sárba tiprásával, és etnikai tisztogatással vádolta a Grúzia szerint megszálló oroszokat.

Távoznak a grúz katonák Irakból

Gyakorlatilag az összes grúz katonát kivonták Irakból, ahol hétfőre már csak mintegy 40-en maradtak az eredeti 1800 fős létszámból, de ők is már csak a csomagolással foglakoznak - közölte egy amerikai katonai forrás. Irakban az utóbbi időkben a grúz volt a harmadik legnagyobb külföldi katonai kontingens az amerikai és a brit után.

A katonák első csoportja augusztus 10-én, amerikai szállítási segítséggel távozott a délkeleti Vaszat tartományból. Helyüket Richard Franzy amerikai tábornok szerint amerikai és iraki katonák közösen vették át. A terület biztonságát nem érinti a grúzok kivonása - jelentette ki a tábornok.

Rendkívüli állapot Dél-Oszétiában

Eközben Eduard Kokojti, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia elnöke felmentette a kormányt, és rendkívüli állapotot hirdetett ki. Kokojti ezt a Vesztyi 24 orosz hírtelevízióban jelentette be hétfőn reggel. A rendkívüli helyzet vasárnap 21 órakor lépett életbe, és egy hónapig lesz érvényben.

A hatalmi szerveket egy rendkívüli bizottságnak rendelik alá. Kokojti vasárnap aláírt rendeletében felsorolta a rendkívüli bizottság tagjait feladatkörükkel együtt, s a miniszterelnöki feladatok ellátásával Borisz Csocsijevet, az eddigi első helyettest bízta meg. A bizottság tagjainak az új kormány felállásáig kell ellátniuk feladatukat.

Megváltozik a be- és kiutazás rendje, Chinvaliban 21 órától reggel 6 óráig kijárási tilalom van érvényben. Azokon a területeken, amelyekre a rendkívüli állapot vonatkozik, a hatóságok igazoltathatnak bárkit, s amennyiben valakinél fegyvert találnak, megmotozhatják és átkutathatják lakását és autóját. Emellett megerősítették a rendvédelmet és a város életképességét biztosító berendezések védelmét.

Kokojti már vasárnap élesen bírálta a kormányt, amiért túlságosan lassan halad a segélyszállítmányok elosztása, és nem hatékony a testület működése. Jelezte, hogy délutánra minden tisztségviselő megkapja a konkrét megbízások listáját, s a feladatok teljesítésének elmulasztása akár büntetőeljárást is vonhat maga után.

Az Oroszország és Grúzia közti fegyveres harcok augusztus elején kezdődtek, amikor a grúz hadsereg támadást indított az ország részét képező, de elszakadásra törekvő, 1992 óta Moszkva-barát lázadók által irányított déloszét területeken. Hiába próbálták visszaszerezni a térség feletti ellenőrzést, mert válaszképpen az oroszok támadást indítottak Grúzia ellen.

A grúz fegyverszüneti javaslat ellenére az oroszok több grúz várost, és kikötőt támadtak napokon át, majd a konfliktus átterjedt egy szintén elszakadásra törekvő másik grúz tartományra, Abháziára is. Az orosz és a grúz becslések szerint eddig legalább 2000-en haltak meg a harcokban, az áldozatok többsége civil. Több külföldi állam és nemzetközi szervezet próbált közbenjárni a harcok lezárása érdekében, de Oroszország csak szombaton írta alá a fegyverszüneti megállapodást, azonban csak vonakodva látott neki a csapatkivonásnak.