Hiába szidják, nem vétett Grúziában Oroszország

Bár több éles bírálatot kapott Oroszország Grúziában indított hadműveletei miatt, semmi olyat nem tett, ami sértené a nemzetközi jogot. Az agresszor egyértelműen Grúzia volt: a saját határain belül indított katonai akcióval több nemzetközi szerződést megsértett. Ha az orosz hadsereg önmérsékletet tanusít, akkor még grúziai jelenléte sem kifogásolható.

A nemzetközi jog az ENSZ-alapokmány 2/4. cikkében nem csupán egy államközi háború indítását, hanem bármilyen fegyveres erőszak elsőként való alkalmazását tiltja. Politikai és katonai értelemben Grúziában természetesen háború zajlott, a nemzetközi jog azonban a dél-oszétiai eseményekre inkább a "nemzetközi fegyveres konfliktus" fogalmát használja - mondta az [origo]-nak Valki László nemzetközi jogász.

Grúzia két függetlenedni kívánó tartományában, Dél-Oszétiában és Abháziában azután törtek ki harcok, hogy a grúz hadsereg büntetőhadjáratot indított déloszét szakadárok ellen múlt csütörtökön. Az orosz hadsereg beavatkozott a tartományok védelmében.

Valki szerint Grúzia - noha Dél-Oszétia jogilag a saját területéhez tartozik - egyértelműen megsértette az erőszak tilalmára vonatkozó nemzetközi jogi kötelezettségét. A nemzetközi szokásjog értelmében ugyanis egy fegyverszüneti vonal megsértése egy megítélés alá esik egy államközi határ megsértésével. A fegyverszüneti vonalat a grúz és a déloszét vezetés az 1991-1992-ben lezajlott függetlenségi harcok után, egy Szocsiban kötött egyezményben jelölte ki. Ráadásul két későbbi memorandumban kölcsönösen lemondtak arról, hogy a köztük levő vitás kérdéseket erőszakos eszközökkel oldják meg.

Egy nemzetközi fegyveres konfliktusban - függetlenül attól, hogy melyik fél kezdeményezte azt - minden résztvevő köteles tartania magát a nemzetközi emberi jogi egyezményekhez, amelyek előírják például, hogy nem szabad polgári célpontokat támadni, a harcképtelenné tett, illetve a magát megadó ellenséges katonát hadifogolynak kell tekinteni.

A konfliktus az orosz fél szemszögéből (interjú Szavolszkij Igor orosz nagykövettel):

A megfelelő bírói gyakorlat hiánya miatt gyakran nehezen eldönthető, hogy két fél közötti határvillongás, mikortól számít erőszak alkalmazásának vagy fegyveres konfliktusnak. Jelen esetben azonban Valki szerint a déloszét főváros, Chinvali ellen indított grúz aknavetős támadások elég egyértelművé teszik a kérdés megítélését.

Az oroszokat kritizálják

Ehhez képes a nyugati országok vezetői meglehetősen elnézőek voltak Mihail Szaakasvili grúz elnökkel szemben. George Bush amerikai elnök hétfőn inváziónak nevezte az orosz hadmozdulatokat, ami a "21. században elfogadhatatlan". Gordon Brown brit kormányfő igazolhatatlannak nevezte az orosz katonai akciót, amely az egész térség stabilitását veszélybe sodorja. David Milliband brit külügyminiszter "19. századi stílusú diplomáciával" vádolta Moszkvát.

Kiállt Grúzia mellett a volt szovjet blokk több államfője is. Kedden egy Tbilisziben tartott nagygyűlésen összekapaszkodva fejezte ki támogatását az ukrán Viktor Juscsenko, a lengyel Lech Kaczynski, a litván Valdas Adamkus és az észt Hendrik Ilves.

Arról viszont szinte egyáltalán nem ejtenek szót a konfliktus kritikusai, hogy ebben az esetben nem Moszkva tette az első erőszakos lépést.

A konfliktus grúz szemszögből (interjú Konstantin Zhgenti grúz nagykövettel):

További kérdés ugyanakkor, hogy a megtámadott oldalán beavatkozó orosz csapatok fellépése meddig tekinthető arányosnak, más szóval jogszerű kollektív védelem nyújtásának. Az arányosság betartása az általános nemzetközi jog egyik meghatározó eleme. Nemzetközi bírósági ítéletek hiányában viszont gyakran politikai megítélés kérdése, hogy mi tekinthető arányos ellenlépésnek, vagy mi nem - mondta a nemzetközi jogász.

Húsz éve tart a feszültség

Grúzia múlt hét péntekre virradó éjszaka indított offenzívát Dél-Oszétiában. A szakadár országrész 1992 óta független Tbiliszitől, a hatalmat oroszbarát kormány gyakorolja. A szovjet időkben még a grúzokkal békében élő oszétokat a Szovjetunió felbomlása után felerősödő grúz nacionalizmus idegenítette el, 1989-ben kiáltották ki függetlenségüket, de a grúzok bosszúból elvették autonómiájukat és nyelvük gyakorlásának lehetőségét. 1991-ben robbant ki az erőszak, a felek egymás falvait prédálták fel, csak orosz nyomásra kötöttek fegyverszünetet. A feszültség 2004-ben erősödött fel újra, Szaakasvili elnökké választása után.

Grúzia hevesen ellenzi a függetlenségi törekvéseket, és folyamatosan azzal vádolja Oroszországot, hogy katonai segítséget nyújt a szakadároknak. Az oroszok ezt tagadják. A grúzok egy szakadár katonai akcióval indokolják a mostani offenzívát, amelyben előbb a déloszét fővárosig, Chinvaliig nyomultak előre, de a hét elejére visszavetette őket az orosz ellentámadás. Az oroszok hétfőn már benyomultak grúz területre. Kedden a felek tűzszünetben állapodtak meg.