Obama felragasztotta szépségtapaszát

Kétélű fegyverhez nyúlt Barack Obama, amikor a veterán szenátort, Joe Bident választotta alelnökjelöltjének. Biden segíthet ugyan eloszlatni a demokrata elnökjelölt külpolitikai tapasztalatlanságával kapcsolatos aggodalmakat, viszont megnehezítheti a remény és a változás hirdetését. A hatalmas felhajtással járó kiválasztás ugyanakkor ismét bizonyította az Obama-stáb profizmusát is. Az [origo] tudósítása az Egyesült Államokból.

Péntekről szombatra virradóra éjszaka véget ért az amerikai média nagy társasjátéka. Kiszivárgott, hogy Joe Biden szenátor lesz Barack Obama alelnökjelöltje a november elején esedékes elnökválasztáson, és ezzel hónapokon át tartó találgatások zárultak le, a sajtó ugyanis azóta spekulált a jelöltről, mióta Obama megnyerte a nyár elején lezárult előválasztást.

A demokrata elnökjelölt stábja egészen mostanáig fegyelmezetten viselkedett, és nem adott ki információt a jelölésről, az azonban várható volt, hogy ezen a hétvégén bejelentik a döntést. Az utóbbi napokban így még nagyobb lett a felhajtás, a CNN például már péntek reggel külön stábot küldött minden szóba jöhető jelölt házához, és aztán napközben többször kapcsolták ezeket a helyszíneket, pedig láthatóan semmi nem történt egyik épületnél sem.

Joe Biden jelölése nem meglepetés, a héten már őt emlegették a leginkább esélyesnek. Biden 66 éves és 1972 óta tagja az amerikai szenátusnak - ahol Delaware államot képviseli -, így veterán politikusnak számít. Háromszor állt a szenátus külügyi bizottságának élén, és kétszer is versenybe szállt a Fehér Házért, de még a demokrata párton belüli versengések során elvérzett. 1988-ban azért volt kénytelen kiszállni, mert kiderült, hogy plagizálta a brit munkáspárti vezető beszédét, második próbálkozása pedig épp a mostani kampányban volt, de nem rúgott labdába Obama és Hillary Clinton mellett.

Politikai karrierjének kezdetét beárnyékolta egy családi tragédia: felesége és lánya egy autóbalesetben meghalt nem sokkal az után, hogy első alkalommal megválasztották szenátornak. Fontolgatta a lemondást, de végül megtartotta mandátumát, a szenátori esküt viszont a belesetben szintén megsérült egyik fiának kórházi ágya mellett tette le. Biden azóta újra megházasodott, a szenátusban pedig az egyik legaktívabb politikus volt külpolitikai ügyekben. A kilencvenes években szorgalmazta a katonai erő alkalmazását a Balkánon, és kezdetben támogatta az iraki háborút is, bár később az egyik leghevesebb kritikusa lett a Bush-kormányzat Irak-politikájának.

Mint egy kancsó meleg nyál

Az alelnökjelöltséget kísérő felhajtás nem teljesen érthető, hiszen hagyományosan gyenge pozícióról van szó. Ennek illusztrálására gyakran idézik John Adamst, aki elsőként töltötte be ezt a posztot az Egyesült Államok történetében. "Az ország kitalálta nekem a legjelentéktelenebb hivatalt, amelyet valaha csak kitaláltak vagy elképzeltek" - szomorkodott Adams, egyik utódja, a Frank Delano Roosevelt mellett alelnökösködő John Nance Garner pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy "ez az állás nem ér még egy kancsó meleg nyálat sem". (Vannak olyan verziók is, amelyek szerint kancsó meleg húgyról beszélt.)

Az alelnökök valóban nem rendelkeznek nagy hatáskörrel, de a jelentéktelenségre épp a pozíció mostani birtokosa, Dick Cheney a legékesebb ellenpélda, akiről az az általános vélemény, hogy ő a legerősebb alelnök az ország történetében. Kulcsszerepe volt például a George Bush elnökségét leginkább meghatározó iraki háború előkészítésében és kezdeti - kudarcokkal teli - végrehajtásában is. Cheney ugyan meg sem próbálkozott az elnöki poszt megszerzésével (nem indult a republikánus jelöltségért), elméleti lehetősége volt - és még mindig van - arra, hogy elfoglalja azt. Ha ugyanis az elnök meghal vagy képtelenné válik feladatai ellátására, akkor az alelnök veszi át a helyét.

Kétélű fegyver

Bár nagy érdeklődés övezte a demokrata alelnökjelölt kiválasztását, a legtöbb elemző egyetért abban, hogy az elnökválasztáson ez nem hagy majd mély nyomokat. Nem igazán vannak példák arra, hogy egy alelnökjelölt megfordította volna a verseny állását, és az amerikai választókat minden bizonnyal most is jobban foglalkoztatja majd az, hogy mi lesz az égbe szökő üzemanyagárakkal és a munkanélküliséggel, mint az, hogy az elnökjelöltek kinek a társaságában kampányolnak. Obama döntése mégis fontos, a jelölt személyének és kiválasztása módjának ugyanis több üzenete is van.

Őt választotta Obama

Az illinois-i szenátort gyakran éri az a bírálat ellenfelei részéről, hogy túlságosan tapasztalatlan, különösen nemzetbiztonsági és külpolitikai ügyekben. Obama csak négy éve került be a szenátusba, és nem fűződnek a nevéhez komolyabb kezdeményezések. Ezt próbálja kihasználni a rivális, John McCain, aki sorozatban készítteti a reklámokat, amelyek rámutatnak a demokrata politikus állítólagos tapasztalatlanságára, és felteszik a kérdést: vajon készen áll-e Obama az ország irányítására.

A külügyekben jártas Biden kiválasztása segítheti Obamát ezeknek az aggodalmaknak az eloszlatásában, bár korábban maga Biden is kétségeit fejezte ki Obama alkalmasságát illetően. McCainék már el is kezdtek sugározni egy hirdetést, amelyben felidézik, hogy Biden egy 2007-es vitán azt mondta, kitart amellett, hogy Barack Obama nem áll készen az elnöki feladatok ellátására.

Biden kiválasztása egy másik szempontból sem tűnik ideálisnak. Obama egész elnökválasztási kampányát a "változás" és a "remény" jelszavakra építette fel. Azt ígéri a választóknak, hogy megújítja a belterjes, lobbiérdekek által vezérelt washingtoni politikát. Nehéz lesz azonban emellett érvelnie most, hogy alelnökjelöltjének egy olyan politikust választott, aki 36 éve tagja az amerikai törvényhozásnak. Igaz, a demokrata jelölt stábja már a bejelentés után nem sokkal jelezte, hogy Biden ugyan régóta szenátor, de nem azok közé tartozik, akik folyton partikra és fogadásokra járnak és lobbistákkal ebédelnek.

Obama és Biden szombat délután már tartott is egy közös rendezvényt az Illinois állambeli Springfieldben, ami szimbolikus jelentőséggel bír, a demokrata jelölt ugyanis ott indította el kampányát tavaly év elején. Biden bemutatásakor Obama azt emelte ki, hogy alelnökjelöltje munkáscsaládból származik, nem költözött Washingtonba, hanem hazajárt családjához, és nem felejtette el megemlíteni, hogy komoly külpolitikai tapasztalattal bír: "Belenézett Slobodan Milosevic szemébe, és háborús bűnösnek nevezte". Obama nem véletlenül emlegette fel a munkáscsaládot sem, szüksége lesz ugyanis Bidenre ahhoz, hogy megnyerje a felmérések szerint tőle idegenkedő, fehér fizikai munkás réteget.

Profi gépezet

A nyilvánvaló hiányosságok ellenére Biden jelölése ismét bizonyította Obama kampánygépezetének profizmusát. Előre jelezték, hogy sms-ben és e-mailben fogják először közölni a döntés, ami ügyes húzásnak bizonyult, ehhez ugyanis az érdeklődőknek regisztrálniuk kellett magukat, így Obamáék rögtön meg is szerezték sok potenciális szavazó telefonszámát és e-mail címét.

Most sem hibázott Obama kampánygépezete

Bár végül a sajtó hamarabb közölte a hírt, a demokrata elnökjelölt stábja helyi idő szerint hajnali négykor valóban körbeküldött egy levelet. A Biden kiválasztását közlő e-mail tárgyában az szerepelt, hogy "a következő alelnök", az aláírás pedig egyszerűen csak annyi volt, Barack. (Vélhetően az e-mailekkel együtt küldték szét az sms-eket is, a magyar mobilokkal ugyanakkor láthatóan nem tudnak megbirkózni, az [origo] tudósítója ugyanis hiába iratkozott fel, a telefonjára nem érkezett semmilyen üzenet Obamától.)

Az alelnökjelölt kiválasztása ismét bizonyította azt is, hogy Obama stábja példás fegyelemmel végzi a dolgát. Annak ellenére titokban tudták tartani a jelölt személyét, hogy gyakorlatilag a teljes amerikai média ennek kiderítésén dolgozott heteken át. Az [origo] tudósítója péntek délután járt a demokrata jelölt Minnesota állambeli kampányközpontjában, ahol az egyik vezető érezhető őszinteséggel közölte, fogalma sincs arról, kit választott Obama.

A bejelentés időzítése is jó taktikai érzékre vall. Hétfőn kezdődik a demokrata konvenció Denverben, ahol a párt hivatalosan is elnökjelöltté választja az illinois-i szenátort. Ez egy nagyszabású, négynapos rendezvény lesz, és a hírcsatornák várhatóan csak ezzel fognak foglalkozni. Ez a négy nap sem kevés, az alelnökjelölt személyének szombati bejelentésével azonban a demokraták nyertek még kettőt, a hétvége ugyanis szinte biztosan Biden kiválasztásának elemzésével fog telni.

Márpedig Obamának fontos, hogy minél jobban uralja a kampányt, a legutóbbi felmérések szerint ugyanis elolvadni látszik az előnye McCainnel szemben (sőt, van olyan felmérés, ami szerint McCain fordított). Ennek visszaszerzésében a demokrata jelölt szerepet szán Bidennek is, aki a springfieldi kampánygyűlésen Obamánál sokkal keményebben bírálta a republikánus politikust. Az idős szenátor alkalmas lehet erre a szerepre, hiszen régóta ismeri McCaint, és neki talán jobban elnézik a keménykedést is, mint Obamának, aki kampánya kezdetén azt ígérte, nem fog belemenni sárdobálásba, és inkább a pozitív üzenetekkel igyekszik nyerni.

Minneapolis, Minnesota - Egyesült Államok

(Munkatársunk a World Press Institute ösztöndíjasaként tartózkodik az Egyesült Államokban.)