Az orosz csapatok gyakorlatilag kettészelték Grúziát azzal, hogy elfoglaltak egy stratégiailag fontos várost, amely az ország egyetlen jelentős autópályája - a kelet-nyugati - mentén fekszik - közölte hétfő este Mihail Szaakasvili grúz elnök.
Az államfő bejelentését a nemzetbiztonsági tanács ülésén tette, egy órával azt követően, hogy tisztviselők azt állították, az orosz egységek elfoglalták a grúz fővárostól, Tbiliszitől 100 kilométerre nyugatra fekvő Gori városát.
Orosz csapatok korábban Abházia felől 40 kilométer mélységben nyomultak be grúz területre, Szenaki városába. Az orosz páncélozott járművek elfoglalták a városban lévő grúz katonai bázist - közölte a grúz belügyminisztérum szóvivője.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy grúz területre léptek Szenaki közelében, és a hadműveletnek az a célja, hogy megakadályozzák az újabb grúz támadások előkészületeit Dél-Oszétia ellen. Az oroszok szerint a grúz tüzérség hétfőn délután is ágyúzta a déloszét területeket. Szenaki azon a biztonsági sávon kívül fekszik, amely a szakadár Abházia és Grúzia többi része közti határ mentén húzódik.
Mihail Szaakasvili grúz elnök a nemzethez intézet tévébeszédében azzal vádolta Oroszországot, hogy minden grúz területet el akar foglalni. "E provokáció célja Dél-Oszétia, Abházia, s végül egész Grúzia elfoglalása" - mondta. Szaakasvili szerint 80-90 orosz katonai repülőgépet lőttek le, és "orosz katonák százait" ölték meg eddig. Az orosz parancsnokság 18 orosz halottról, 52 sebesültről és négy lelőtt orosz gépről beszélt.
A grúz erők hétfőn este ismét Grad típusú sorozatvetőkből kilőtt rakétákkal vették tűz alá a déloszét fővárost, Chinvalit. "Katonáinknak sikerült bemérni a tüzelőállásokat, amelyeket megsemmisítünk" - közölte Dél-Oszétia védelmi minisztériumának képviselője.
Lado Gurgenidze grúz kormányfő hétfőn este azt jelentte be, hogy orosz csapatok behatoltak Poti fekete-tengeri grúz kikötővárosba. Az orosz védelmi minisztérium cáfolta a bejelentést.
Amerikai szakértőkről és zsoldosokról beszél egy orosz hírszerző
Az orosz katonai titkosszolgálatok információi szerint amerikai katonai szakértők irányítása alatt 3000 zsoldos is harcol a grúz hadsereg oldalán az orosz békefenntartók és katonai egységek ellen. Ezt a szolgálatok egy magas rangú képviselője mondta hétfőn az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek. Az Egyesült Államok is felelősséget visel a dél-oszétiai vérontásért - mondta.
Nem zárta ki a lehetőségét, hogy az USA fegyveres segítséget nyújtson Grúziának James F. Jeffrey, George Bush amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója. A tanácsadó szerint ugyanakkor az amerikai erőfeszítések középpontjában elsősorban az áll, hogy valamilyen módon rávegyék a feleket a harc beszüntetésére.
Nem kell az EU közvetítése Moszkvának
Ezen ügyködött hétfőn Bernard Kouchner francia és Alexander Stubb finn külügyminiszter. Az általuk előterjesztett tűzszüneti javaslatra hétfőn már rábólintott Mihail Szaakasvili grúz elnök Tbilisziben. A közvetítők még aznap Moszkvába utaztak, hogy Oroszországot is megpróbálják rábírni a tűzszünet elfogadására, ám Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes a CNN amerikai hírtelevízióban elhárította a tűzszüneti javaslatokat. Ivanov szerint Tbiliszinek közvetlenül kellene tárgyalnia a konfliktusban érintett régiókkal.
Oroszország hétfőn folytatta légi támadásait Grúzia ellen, miután nem fogadta el Tbiliszinek a tűzszünetre és a tárgyalásokra való vasárnap esti felhívását. A grúz belügyminiszter szerint az orosz légierő egy támaszpontot és egy radarállomást támadott hétfő hajnalban Tbiliszi egyik elővárosában. A grúzok szerint 50 orosz repülőgép vett részt a támadásban. Az orosz Interfax hírügynökség közben arról adott hírt, hogy a grúz erők hétfőn tovább lőtték a dél-oszét fővárost. Az orosz ellenőrzés alatt álló Chinvaliban robbanások zaja hallatszik, a grúzok állítólag katyusákat is bevetettek.
A dél-oszétiai konfliktusban 18 orosz katona vesztette életét, 14 eltűnt, 52 katona megsebesült, és a grúz erők négy orosz repülőgépet lőttek le - közölte hétfő déli tájékoztatóján Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese Moszkvában. A harci cselekményekben 2000 ember halt meg, 34 ezren várnak evakuálásra, vagy más segítségre - mondta.
Legalább 2000 halott
Chinvaliban hétfőn délelőtt a környéken maradt grúz erők kiszorítása, lefegyverzése és foglyul ejtése zajlott. Nogovicin szerint az orosz fél mindeddig nem kapott olyan dokumentumokat Tbilisziből, amelyek a tűzszünet alapjául szolgálhatnának.
Az orosz és a grúz becslések szerint eddig legalább 2000-en haltak meg a harcokban, az áldozatok többsége civil. A grúzok vasárnap 80-130 halálos áldozatról számoltak be, közülük 37 civilről. Hétfőn Mihail Szaakasvili azt mondta, "emberveszteségünk zöme, áldozataink 90 százaléka civil". Az elnök bejelentette, visszaverték az orosz harckocsikat a grúziai Goritól. "Öt kilométerre voltak Goritól. Visszaszorítottuk őket, most 20 kilométerre vannak." Gori körülbelül 50 kilométerre van Chinvalitól.
A konfliktus mélyülését jelzi, hogy hétfőre megszakadt a postai és a tengeri összeköttetés Oroszország és Grúzia között. A tengeri összeköttetés megszakadásáról a fekete-tengeri orosz kikötő, Szocsi vezérigazgató-helyettese számolt be. A két ország közötti postai forgalom teljes leállását az orosz posta illetékesei jelentették be Moszkvában arra hivatkozva, hogy Grúzia és Oroszország között augusztus 9. éjfél óta nincs légi közlekedés, amellyel a küldemények többségét szállították. Pénzátutalásokat sem bonyolítanak le az "összeköttetés műszaki hibája" miatt.
Jön a flotta
A hétvégén a másik szakadár grúz köztársaságban, Abháziában is összecsapások törtek ki - állítólag orosz gépek bombáztak egy grúz ellenőrzés alatt álló várost, illetve a Kodori szorosnál több csata is volt. Az oroszok 9000 főre növelik a tartományban állomásozó erőiket, és több mint 350-re páncélozott harcjárműveik számát, de a térségbe igyekszik az orosz fekete-tengeri flotta több egysége, így a zászlóshajó Moszkva rakétahordozó is.
A Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerint a flottaparancsnokság azt közölte, hogy a hadihajók odaküldésének célja a menekültek segítése, és tagadták, hogy blokád alá vonnák a grúz partokat. "A blokád háborút jelentene, de nincs hadiállapot közöttünk és Grúzia között" - idézte a hírügynökség.
Hétfőn az orosz haderő ultimátumban szólította fel a grúz erőket fegyverletételre az Abházia között húzódó biztonsági zónában, és katonai támadást helyezett kilátásba, amennyiben nem teljesítik a követelést. Szergej Csaban, az Abháziában állomásozó orosz békefenntartók vezetője közölte: "az összes szükséges kényszerítő eszközt" bevetik, ha a grúzok nem tesznek eleget az ultimátumnak. Grúzia elutasította a felszólítást. Az orosz ultimátum határideje helyi idő szerint délelőtt 10 órakor (közép-európai idő szerint reggel 8 órakor) lejárt.
Elvetélt tűzszünet
Hétfőn a harcok annak ellenére folytatódnak Dél-Oszétiában, hogy Grúzia vasárnap este közölte, tűzszüneti parancsot adott ki katonáinak és kész azonnali tárgyalásokat kezdeni Moszkvával az ellenségeskedések befejezéséről.
Mihail Szaakasvili a BBC-nek azt mondta: a grúz erők az orosz gépek bombázásig betartották a tűzszünetet. A grúz elnök közölte: kormánya folyamatosan próbál kapcsolatba lépni Oroszországgal, hogy a tűszünetről tárgyaljon. Az orosz külügyminisztérium viszont azt állította, hogy a grúz csapatok nem vonultak vissza teljesen a konfliktusok zónából.
Hétfőre emberek tízezrei menekültek el a dél-oszétiai határ közelében fekvő grúziai Goriból. A grúz belügyminisztérium szóvivője szerint az orosz tüzérség és légierő hevesen támadja a várost. Az orosz csapatok még nem érkeztek meg, de úgy tűnik, rövidesen behatolnak Goriba. A grúz erők viszonozzák a tüzet - közölte a szóvivő. Az ENSZ szerint az összecsapások miatt összesen 10-20 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát, Oroszország ezzel szemben azt állítja, 30 ezer embernek kellett elmenekülnie.
Elfogadhatatlan
George Bush amerikai elnök hétfőn Pekingben közölte: jelezte Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnöknek, hogy elfogadhatatlan a grúziai erőszak, és bírálta Oroszország lépéseit. Az amerikai elnök a megbeszélésen azt kérte, hogy valamennyi katona vonuljon vissza. Dick Cheney amerikai alelnök pedig Mihail Szaakasvili grúz elnökkel beszélt telefonon és azt mondta: nem maradhat válasz nélkül az orosz agresszió, harcok folytatásának komoly következményei lesznek az orosz-amerikai viszonyra.
Bernard Kouchner francia külügyminiszter Tbiliszibe utazott, hogy Mihail Szaakasvili grúz államfővel tárgyaljon a konfliktus rendezéséről, miközben Jekatyerina Tkeselasvili grúz külügyminiszter a NATO brüsszeli székhelyére látogat kedden. Az Európai Unió francia elnöksége megerősítette: szerdán ugyancsak Brüsszelben rendkívüli találkozót tartanak az EU-tagországok külügyminiszterei az üggyel kapcsolatban. Egyes tagállamok - mindenekelőtt Lengyelország - azt szeretnék, ha az unió stabilizáló, békefenntartó szerepkörre is vállalkozna a konfliktusövezetben. Az unió humanitárius jellegű gyorssegéllyel is támogatja a válságövezet lakosságát. Az egymillió eurós támogatást vasárnap este jelentette be az Európai Bizottság.
Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó NATO-képviselője egy hétfőn napvilágot látott nyilatkozatban a NATO-nak a múlt évtized végén Koszovó ügyében végrehajtott jugoszláviai beavatkozására utalt, emlékeztetve arra, hogy a szövetség akkor arányosnak látta a szerb infrastruktúra és létesítmények átfogó bombázását. Rogozin már korábban közölte, Oroszország semmilyen katonai műveletet nem folytat Grúzia ellen a konfliktusövezeten kívül, és azt várják el a NATO-tól, hogy visszafogottságot tanúsítson az ügyben.
Oroszbarát miniállamok
A konfliktus oka, hogy grúz hadsereg péntekre virradó éjjel támadást indított a Grúzia részét képező, de elszakadásra törekvő, 1992 óta Moszkva-barát lázadók által irányított dél-oszét területeken. Grúzia nem hajlandó belemenni a különválásba. A mostani hadműveletet hivatalosan azért indították, mert állításuk szerint az oroszbarát szeparatisták grúz állásokat lőttek, megölve tíz embert.
A területi vitákban kulcsszerepet játszik Oroszország. Moszkva a lázadókat támogatja. A grúzok szerint Moszkva fel is fegyverzi a lázadókat, amit az oroszok tagadnak. A grúz lépésre válaszul Moszkva harckocsikat és csapatokat indított a térségbe.
Mégis vannak magyar turisták Grúziában
A Külügyminisztériumhoz érkezett bejelentések szerint mégis vannak magyar magánszemélyek a háború sújtotta Grúziában. A tárca arra kéri az állampolgárokat, hogy értesítsék a minisztériumot, ha rokonuk, ismerősük tartózkodik a kaukázusi országban - közölte Kohári Lajos, a Külügyminisztérium helyettes szóvivője. A minisztérium központi száma egyes körzet, 458-1000.
Mivel Magyarországnak nincs diplomáciai képviselete Grúziában, a Külügyminisztérium azt tanácsolja a kint lévő magyaroknak, hogy baj esetén keressék fel valamelyik uniós tagország nagykövetségét vagy konzulátusát.