Feketeöves karatéssá tenné Amerikát Chuck Norris

Pörgőrúgás az amerikai társadalomba - jellemez egy új könyvet az amerikai Time magazin. A Feketeöves hazafiság című írás szerzője Chuck Norris harcművész-filmsztár, aki az adók eltörlésétől a kongresszus létszámának drasztikus csökkentéséig mindenről elmondja ötleteit új könyvében. Norris félve tisztelt harcművésszé erősítené Amerikát.

Eltörölné a legtöbb adófajtát és csökkentené az amerikai törvényhozás létszámát Chuck Norris, aki, miután nyolc és fél évig dolgozott a Walker, a texasi kopó epizódjain, a munka végeztével intenzív - főleg történelmi témájú - olvasásra adta a fejét, majd leírta azt, mit gondol Amerikáról, és arról, hogy szerinte min kéne változtatni. A Feketeöves hazafiság címmel könyvet író harcművész bajnokkal, filmszínésszel az amerikai Time magazin készített interjút.

Norris részben azzal magyarázza a drasztikus adócsökkentési ötletét, hogy annak idején az Egyesült Államok alapító atyái is a magas adók miatt hagyták el Angliát. A másik indoka az eladósodottság, amelyet a legtöbb adófajta eltörlésével lehetne megoldani. Norris csak egyfajta adót tart szükségesnek: a fogyasztás után fizetendőt. A színész szerint az alapító atyák eredeti elképzelései messze nem arról szóltak, ami szerinte ma uralja Amerikát és ami nem más, mint a kapzsiság. A kapzsiság eluralkodott az amerikai törvényhozáson is, amelynek egymással civakodó tagjain nehéz számon kérni tevékenységüket, mert mindig másra mutogatnak - állítja. Ezért szerinte minden államnak csak egy képviselőt kellene küldenie a törvényhozásba.

A könyvben a 2001. szeptember 11-i támadások utáni eseményekről úgy ír mint a terror elleni háború felújításáról, amelyet az interjúban azzal magyaráz, hogy már kétszáz évvel ezelőtt is szélsőséges muszlimokkal harcolt Amerika. Norris az észak-afrikai kalózokkal a 19. század elején vívott földközi-tengeri harcokra utalt, amikor az USA a kereskedelmi hajóit váltságdíj fejében elfoglaló, a mai Líbia és Algéria partjainál portyázó kalózok ellen küldte hadihajóit. A terroristák amúgy is Norris begyében vannak, a könyvben "hitszegő gesztusnak" nevezte Jimmy Carter döntését, aki tárgyalásokat javasolt a Hamásszal. "Hogyan ülhetnél le valakivel (tárgyalni), akinek egyetlen célja hogy elpusztítson téged?" - kérdezte.

Norris a megelőző csapást tartja a leghatékonyabb katonai stratégiának, de Iránt nem támadná meg. Úgy véli azonban, az Egyesült Államoknak olyan erőssé kell válnia, hogy senki ne merjen ujjat húzni vele. "Olyan, mint harcművésznek lenni. Végigsétálsz az utcán, és azt mondják: 'Ne kötekedj vele, haver. Lerúgja a fejed.'"

A színész arról is beszél, hogy az egyház és az állam szétválasztása nem jelentheti azt, hogy ki kell zárni a vallást a kormányból, és lehetővé - bár nem kötelezővé - tenné a bibliaórák megtartását a közoktatásban. "Az evolúciót tanítjuk az iskolákban. Miért nem kaphatnának a srácok egy alternatív Biblia-ismertetést, és aztán hagyjuk, hadd döntsenek ők?"

Norris - amíg nem lépett vissza a versengéstől - Mike Huckabee tiszteletes republikánus elnökjelölti kampányát támogatta, de a Time-nak azt mondta, mély benyomást tett rá a végül a jelöltséget megszerző John McCain köszöntő beszéde, illetve alelnökjelöltje, Sarah Palin is. Szerinte a könyve is arról szól, mint amit McCain vázolt beszédében: vissza kell adni a hatalmat az emberek kezébe. "Úgy érzem, az állam gyámolítottjai vagyunk. A kongresszus azt mondja, megkapod ezt, de nem azt. Nem nekik kellene ezt eldönteniük."

Az interjú végén Chuck Norris felidézi az egyik, Irakban szolgáló katonáknál tett látogatását, amikor a latrinán is talált egy ilyen feliratot: "'Itt van Chuck Norris. Haza is mehetünk.' Haver, azt kívántam, bárcsak igaz lenne" - mondta a Time-nak.