A Szaad al-Haríri, a Szíria-ellenes, szunnita parlamenti többség vezetőjének segítségével tető alá hozott, hat pontból álló egyezmény értelmében a szemben álló felek visszavonják fegyvereseiket az utcáról, a közrend fenntartását pedig a libanoni hadsereg veszi át. A megállapodás előirányozza a harcok elől elmenekült személyek visszatérését otthonaikba, a károk helyreállítását és a szegény városrészek fejlesztését is.
Tripoliban a libanoni kormánnyal rokonszenvező Szíria-ellenes szunnitáké a hatalom, míg az iszlám síita ágához tartozó alaviták többsége szoros kapcsolatot tart fenn Szíriával, amelynek elnöke, Bassár el-Aszad maga is e közösséghez tartozik.
Emiatt az összecsapások olyan aggodalmakat keltettek, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz kötődő csoportok esetleg saját térségbeli jelenlétük erősítésére használhatják fel a Tripoliban kialakult feszültséget, vagy esetleg Szíria használja fel ürügyként arra, hogy ismét katonákat vezényeljen a szomszédos országba, ahonnan Damaszkusz 2005-ben - három évtizedes katonai jelenlét után - nemzetközi nyomásra vonta ki csapatait.