Montana

 

Székhely: Helena
Lakosság: 958 ezer fő
Kormányzó: Brian Schweitzer (demokrata)
Az elnökválasztás eredménye: 50% republikánus párt, 47% demokrata párt
Elektorok száma: 3

Innen jött: Patrick Duffy filmszínész, Bobby a Dallas c. sorozatból, David Lynch filmrendező, Harold C. Urey Nobel-díjas vegyész

Hivatalos madara a nyugati réticsiröge, virága a feltámadásnövény, fája a sárgafenyő.

Jelmondata: Oro y plata (spanyol) - Arany és ezüst

Montana hatalmas, alig lakott állam, ahol három és fél magyarországnyi területen fél budapestnyi lakosság él. Az állam keleti része kisebb hegyekkel tarkított préri, a nyugatit a Sziklás-hegység foglalja el. Itt található a Nagy-tavaktól nyugatra fekvő legnagyobb tó (Flathead Lake), és számtalan híres nemzeti park fekszik erre (Glacier, Yellowstone). Montana híres még az USA második legnagyobb grizzly-medve populációjáról és az itt feltárt rengeteg dinoszaurusz-csontvázról.

Montanát őslakos indiánok lakták eleinte, és manapság is nagy kiterjedésű rezervátumok működnek az államban. Az első európai gyarmatosító hatalom a francia volt, de a Louisiana-megállapodásban ezt a területet is eladták az amerikaiaknak 1803-ban.

Montanát a Lewis és Clark-féle expedíció tárta fel: a két felfedező a Mississippi folyó völgyétől egészen a Csendes-óceán partjaiig jutott el 1803 és 1805 között. 1889-ben felvették az Egyesült Államok államai közé, bár az indiánok sokági védték fegyverrel földjeiket.

Az állam a turizmus mellett az agrárszektorból és a bányászatból tartja fenn magát. Lakossága nagyon gyéren népesíti be. A montanaiak nagy része fehér amerikai, de jelentős indián kisebbség is él itt.

Bizonytalan állam politikailag. Az 1970-es években erősen demokrata volt, de az 1980-as évekre a republikánusok kerültek fölénybe, bár a jelenlegi szenátorok és a kormányzó is demokrata. A montanai mentalitást jelzi a mondás, miszerint Montana "konzervatívokat küld Helenába (a székhely) és liberálisokat Washingtonba".