Obama tényleg beveszi a kormányába Hillary Clintont

Hivatalosan is bejelentette Barack Obama leendő elnök, hogy egykori riválisát, Hillary Clintont jelöli a külügyminiszteri posztra. Az előzetes várakozásoknak megfelelően megtartja a jelenlegi védelmi minisztert, Robert Gates-t, nemzetbiztonsági tanácsadója pedig James L. Jones nyugalmazott tábornok lesz. Az új csapat külpolitikai változást jelent, a katonai erő helyett a diplomáciára és az újjáépítésre kerülhet a hangsúly.

A Fehér Házba január 20-án beköltöző Barack Obama hétfőn Chicagóban bejelentette azt, amit a kiszivárgott információk alapján már biztosra lehetett venni: Hillary Clintont jelöli a külügyminiszteri posztra. A leendő amerikai elnök közölte azt is, hogy a védelmi minisztérium élén megtartja a posztot jelenleg is betöltő Robert Gates-t, nemzetbiztonsági tanácsadója pedig James L. Jones nyugalmazott tábornok lesz.

Obama bejelentette, hogy a belbiztonsági miniszteri posztot Janet Napolitano fogja betölteni, az igazságügy-miniszter egyik régi tanácsadója, Eric Holder lesz, az ENSZ amerikai nagykövetének pedig Susan Rice-t jelöli.

Az új csapat bemutatása egyben a külpolitika változását is jelzi a New York Times szerint. Az Obama-kormányzat erősíteni fog a diplomácia és a segélymunka frontján, hogy megelőzze a konfliktusokat, és hogy részt vegyen a problémás országok újjáépítésében.

Erre rímel az, amit Robert Gates védelmi miniszter mondott egy tavalyi beszédsorozatában. Gates figyelmeztetett arra, hogy a katonai erő lehetőségei korlátozottak az olyan háborúkban, amelyekben nincs esély katonai győzelemre. Ezzel az afganisztánihoz és az irakihoz hasonló konfliktusokra utalt, ahol a hadsereg olyan ellenféllel néz szembe, amely rejtőzködik, és öngyilkos merényleteket hajt végre. Gates szerint hiba volt, hogy az Egyesült Államok felhagyott a hidegháborúban fontosnak bizonyuló "puha erő"-vel, amely azt jelentette, hogy az amerikaiak nemcsak katonai erejükkel tűntek ki, hanem azzal, hogy törekedtek arra, hogy szót értsenek a világ más országaival, és segítséget is nyújtottak nekik.

Maradnak a célok

A hangsúlyok talán változnak, a fontosabb külpolitikai célokban azonban nem várható nagy különbség George W. Bush elnökségének második ciklusához képest. Az utóbbi években Washington igyekezett helyreállítani az iraki háború miatt megromlott szövetségesi kapcsolatait, és már most is folynak előkészületek az iraki kivonulásra, illetve az afganisztáni jelenlét erősítésére. Obama jelezte azt is, ő szintén mindent megtesz azért, hogy Irán ne tehessen szert atomfegyverre.

Hillary Clinton és Barack Obama ugyan nagyon kemény küzdelmet vívott tavasszal a demokrata elnökjelöltség elnyeréséért, de ennek során nem voltak lényeges külpolitikai nézeteltéréseik. Clinton ugyan szenátorként kezdetben támogatta az Obama által elejétől fogva ellenzett iraki háborút, de később ő is kifarolt mögüle. Az egykori first lady az előválasztási kampányban ugyan keményen támadta Obamát, miután ő közölte, hogy feltételek nélkül hajlandó leülni az USA-val ellenséges államok vezetőivel is, de közben Clinton is mindig azt hangsúlyozta, hogy a konfliktusok diplomáciai megoldására kell törekedni.

A hírszerzésnél nem megy olyan könnyen

A külpolitikai stábhoz képest nehezebben halad azok kiválasztása, akik a hírszerzés vezető posztjait foglalják el - írja a Wall Street Journal. A lap szerint Obama stábja a CIA élére eredetileg John Brennant, a hírszerző ügynökség veteránját szemelte ki, de a demokrata párt egyes csoportjainak felháborodásának hatására ő maga visszakozott a jelöléstől.

Bírálói szerint Brennan karrierjén foltot ejtett az, hogy vezető posztot töltött be az ügynökségnél a kínzásos módszereket is tartalmazó kihallgatási program kifejlesztése és bevezetése idején. Brennan kinevezése ellenére most annak ellenére tiltakoztak liberális csoportok, hogy a Wall Street Journal szerint kollégái azt mondták róla, ő belső fórumokon tiltakozott az ellen, hogy a fogvatartottakat fojtogatásos módszerrel hallgassák ki.