A Föld sorsa a poznani klímamatek tétje

Bár nincs a résztvevők között, mégis Barack Obama megválasztott amerikai elnök lesz a hétfőn kezdődő poznani klímacsúcs egyik főszereplője. A tanácskozáson dől el nagy vonalakban, hogy a világ országai mennyire veszik komolyan a klímaváltozás elleni harcot és mit hajlandóak tenni a következő évtizedekben az éghajlatváltozás megállításáért. Előzetesen mindenki bátor, de az egyetértés nem biztos. Az EU nagyra törő terveinek például ravasz magyar ellenjavaslat tett keresztbe.

Valószínűleg Barack Obama januárban hivatalba lépő megválasztott amerikai elnök új kormányának klímaháborús terveire vonatkozó utalásokat is tartalmaz majd az a tervezet, amellyel az USA áll elő a hétfőn kezdődő poznanai klímacsúcson - írja a Point Carbon című klímaváltozással foglalkozó angol nyelvű szaklap. Ez rendkívüli fordulatot hozhat a klímaváltozás elleni harcban, hiszen a világ legnagyobb CO2 kibocsátójának számító USA jelenleg - állami szinten - elzárkózott attól, hogy a világ országainak többségéhez hasonlóan részt vegyen a klímaharcban.

A december 1. és 12. között, 160 ország részvételével ülésező poznani klímacsúcs célja, hogy előkészítse a 2012-ben lejáró kiotói klímaegyezmény utáni időszakot, megrajzolja egy új, világszintű megállapodás körvonalait.

Az Egyesült Államok jelenleg a klímaharc egyik hátráltatója. George W. Bush jelenlegi amerikai elnök 2001-ben döntött úgy, hogy az Egyesült Államok visszalép a kiotói klímavédelmi egyezménytől, ami hátráltatta az egyezmény hatályba lépését. Bush szerepe azért is káros volt, mert sokáig a globális felmelegedés tényét is tagadta.

Ezzel szemben a megválasztott új elnök, Barack Obama azt ígérte, az Egyesült Államok a jövőben vezető szerepet fog játszani a környezetvédelem terén. Obama többek között azt ígérte kampányában, hogy az USA 2050-re 80 százalékkal fogja vissza a károsanyag-kibocsátást a jelenlegi szinthez képest. Az Obamával kapcsolatos várakozásokat növeli az is, hogy a kampány során azt mondta: a gazdaság élénkítésének egyik módja lehet a zöldenergia arányának növelése és a megújuló energiaforrások kiaknázásának serkentése.

Obama az USA kormányzóival folytatott múlt heti videokonferenciáján a BBC szerint úgy fogalmazott: "Ha hivatalba lépek, biztosak lehetnek benne, hogy az USA elkötelezetten részt vesz a klímaváltozással kapcsolatos a tárgyalásokon és azon lesz, hogy világ közösen léphessen fel a globális felmelegedéssel kapcsolatos problémák ellen". A demokrata elnök azonban a poznani konferencián még nem lesz ott. "Az Egyesült Államoknak egyszerre csak egy elnöke van" - utalt a BBC szerint Obama arra, hogy a csúcs alatt még Bush lesz a hivatalban lévő elnök.

Hasonlóan fogalmazott az [origo]-nak Faragó Tibor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője is, aki szerint érdemi áttérörésre még nem lehet számítani. Fontos ugyanakkor, hogy a tárgyalásokon jelen lesznek már az új elnök emberei is, így a háttérben valószínűleg megindul majd az érdemi párbeszéd.

A magyarok is a középpontba kerülhetnek

Az USA elképzelései mellett érdekes lesz, hogy az EU milyen koncepciót tesz majd le az asztalra. Az uniónak ugyanis a kelet-európai tagállamok ellenkezése miatt egyelőre nem sikerült elfogadni a saját klímacsomagját. Egy saját program előnye az lenne, hogy így az EU erőteljesebben tudná képviselni elképzeléseit a csúcson.

A EU jelenlegi - nem minden tagállam által támogatott - koncepciójának lényege, hogy 2020-ig globálisan 30 százalékkal kellenne visszafogni a CO2-kibocsátást. Ha nem sikerül elfogadni az erről szóló nemzetközi egyzeményt, akkor az unió egyoldalúan 20 százalékos csökkentést vállal.

Az Európai Bizottság azt szerette volna, hogy a 2005 legyen a bázisév, vagyis a tagoknak ehhez képest kelljen visszafogniuk a füstölést. Magyarország ezzel szemben - több kelet-európai ország támogatásával -, olyan tervvel állt elő, hogy ne 2005, hanem 1990 legyen a viszonyítási pont. A terv azért volt ravasz, mert kedvezett a szovjet befolyás idején komoly nagyiparral rendelkező kelet-európai államoknak, de több nyugati ország is jól járt volna ezzel. A magyar tervet több befolyásos EU-tag - például Németország, Spanyolország - sem támogatta, így az unió tovább huzakodik arról, hogy milyen álláspontot képviseljen.

Az unió soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország gőzerővel próbálja elfogadtatni a klímacsomagot a poznani csúcs vége előtt. Ennek érdekében december 4-én az unió környzetvédelmi miniszterei ülnek össze, majd a következő héten a kormányfők tárgyalnak a koncepcióról. "Magyarország önálló javaslatokkal nem fog előállni, az EU egyeztetett álláspontját fogja képviselni a csúcson" - mondta az [origo]-nak Faragó.

Három év után már a temetésre készülnek

A kiotói megállapodást 1997-ben kötötték, de csak 2005-ben lépett életbe. Ekkorra ratifikálta az egyezményt 37 fejlett ipari ország, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának a harmadáért felelősek. Az egyezmény aláírói vállalták, hogy a 2008-2012 közötti időszakra legalább 5 százalékkal visszafogják a szén-dioxid-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest. A szerződés 2012-ben lejár, a folytatásról már most gondoskodni kell. A kiotóit követő új megállapodás végleges szövegét a tervek szerint jövő év végi koppenhágai klímacsúcson fogadnák el, aminek alapjait most dolgozhatják ki Poznanban.

A klímacsúcson a hivatkozási alap valószínűleg az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) tavaly nyilvánosságra hozott jelentése lesz. Eszerint, ha az emberiség 2020-ig nem tesz komoly lépéséket az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására, akkor már nem lesz képes elhárítani a környezetvédelmi katasztrófákat. Az IPCC kimondta azt is, hogy szerinte nagy valószínűséggel az emberi tevékenység a felelős a klímaváltozásokért. A "nagy valószínűséggel" kifejezés azt jelenti, hogy több mint 90 százalékban biztosak abban, hogy a felmelegedést nem természetes folyamat okozza.