A sötét oldal teremtménye, az áruló és a többiek - a Bush-kormány meghatározó arcai

Minden idők leghatalmasabb alelnöke, az áruló szóvivő, az ájtatos country-rajongó és az ENSZ-gyűlölő ENSZ-nagykövet. Többek között ők voltak a leköszönt Bush-kormány meghatározó arcai.

Ashcroft, John (igazságügyminiszter, 2001-2005)
Missouri kormányzója, majd az állam szenátora volt az anyai ágon norvég felmenőkkel rendelkező Ashcroft. Kinevezésekor sokan tartottak tőle erősen konzervatív és mélyen vallásos beállítottsága miatt (a halálbüntetést pártolta, az abortuszt elvetette, akárcsak a melegek jogainak szélesítését vagy a fegyvertartás szigorítását), de rasszizmussal is vádolták.

Ashcroft nevéhez fűződik a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után elfogadott terrorizmus ellenes törvény, a Patriot Act. Ezzel a kormányzat átfogó jogokat kapott a terrorista tevékenységgel gyanúsított személyek utáni kémkedésre, és felelősségre vonására, bírálói szerint azonban túlságosan csorbítja a polgári szabadságjogokat. Minisztériumában közös reggeli imákat szervezett, majd egy saját maga által szerzett hazafias country-dal éneklésére biztatta beosztottjait.

Bolton, John R. (ENSZ-nagykövet, 2005-2006)
Ronald Reagan és az idősebb Bush alatt külügyi, igazságügyi, és nemzetközi fejlesztési posztokon dolgozott. 2001-ben megkapta a fő fegyverellenőri posztot. Élesen kritizálta Iránt és Észak-Koreát. Kim Dzsong Ilt egy alkalommal azzal vádolta meg, hogy uralkodóként dőzsöl, miközben népe pokoli rémálomban él. Komoly szerepet játszott a hasadóanyagok kereskedelmének szabályozásának kidolgozásában, de állítólag visszaélt titkosszolgálati értesüléseivel. Felmerült, hogy kirúgatott két elemzőt, akik nem akarták igényeinek megfelelően kozmetikázni jelentésüket. Az iraki háború előtti hamis titkosszolgálati információkkal összefüggésben is felmerült a neve.

ENSZ-nagyköveti kinevezését soha nem hagyta jóvá a szenátus a demokraták ellenzése miatt, akik nem szívelték a világszervezetet számtalan alkalommal kritizáló Boltont. Csak Bush elnök különleges kinevezésével tölthette be a posztot. Nagykövetként sikerrel torpedózta meg a nemzetközi büntetőbíróság létrehozását. A BBC róla szóló portréja szerint makacssága és őszintesége gyakran nehezítette az USA erőfeszítéseit, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, hogy eltávolítsák Szíriát Libanonból, hogy afrikai békefenntartókat küldjenek Szomáliába. Észak-Koreával szemben ugyanakkor nagyon hatékony volt: napok alatt keresztülvert egy súlyos szankciókat tartalmazó határozatot, amikor Phenjan nukleáris tesztet hajtott végre 2006-ban.

Cheney, Richard Bruce 'Dick' (alelnök, 2001-2009)
A sötét oldal teremtménye, szörnyű figura, aki az alkotmányon taposva indított háborút az USA minden ellenségével szemben - írta róla a Newsweek. A Washington Post őt nevezte minden idők leghatalmasabb alelnökének. Korábban volt kabinetfőnök, képviselő, védelmi miniszter is. Az Öböl-háborúban ő irányította a Sivatagi Vihar hadműveletet, de ő rendelte el a panamai Noriega tábornok rezsimje elleni katonai akciót, és a szomáliai béketeremtő hadműveletet is. Szolgálta mindkét Bush elnököt. Kiállt a Szaddám-rezsim elleni katonai akció mellett. Az ő ajánlására került a kabinetbe Donald Rumsfeld és Colin Powell is.

A leghatalmasabb alelnök

Kétszer két és fél óráig elnök is volt, amikor Busht a belgyógyászaton kezelték. Ő kezdeményezte azt a rendeletet, amely minden jogtól megfosztotta a terrorista tevékenységgel vádolt embereket. Nyakig benne volt, a terrorizmussal gyanúsított emberek bírósági jóváhagyás nélküli lehallgatásának elrendelésében is, és egy fedett CIA-ügynök nevének közzétételéhez is köze lehetett. A 2004-es választási kampány egyik témája az volt, hogy leszbikus lánya, Mary teherbe esett, ami nem jött jól konzervatív apjának.

Cheney egy 2006-os vadászaton fürjnek nézte ügyész barátját, belelőtt néhány sörétet, de barátja szerencséjére túlélte a balesetet, amiből nem lett bírósági ügy. Optimista mondata Irakról a CNN-nek: "Le fogjuk verni az lázadást, és ez valóban óriási sikertörténet lesz".

Chertoff, Michael (belbiztonsági miniszter, 2003-2009)
Korábban bíró, szövetségi ügyész, az igazságügyi minisztérium bűnügyi részlegének vezetője volt. Az 1980-as évek közepén ügyészként több nagy New York-i maffiacsalád vezetőjének rács mögé juttatásában segédkezett. Komoly szerepe volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hozott terrorizmus-ellenes törvények (Patriot Act) kidolgozásában.

A terrorizmus elleni háború híve, a terroristák és a bevándorlók nagy ellensége. A merényletek után ő felügyelte 750 arab és muszlim bevándorló őrizetbe vételét, akiket ugyan csak bevándorlási szabályok megsértésével gyanúsítottak, mégis feltételezett terroristaként kezeltek. Minisztersége alatt kezdtek hatalmas kerítést építeni az amerikai-mexikói határon az illegális bevándorlás visszaszorítására. Az ő feladata lett volna a sokat vitatott, de a szenátusban megakadt emigrációs törvény elfogadtatása, amit makacsul próbált keresztülvinni, mindhiába. Tárcáját sok kritika érte felkészületlenség miatt a Katrina hurrikán pusztítása után.

Fleischer, Ari (sajtószóvivő, 2001-2003)
Korábban több republikánus képviselő és szenátor szóvivője, az idősebb Bush alatt helyettes kommunikációs igazgató volt. Ő volt az első, aki az "öngyilkos merénylet" kifejezés helyett a "gyilkos merénylet" kifejezést használta a terroristák 2001-es New York-i akcióira. Sok munkát adott neki a 2001-es támadásokra és az azt követő háborúra vonatkozó elnöki intézkedések kommunikálása. Ő volt az egyik kulcsfigurája a Valerie Plame fedett CIA-ügynök nevének kiszivárogtatásakor kirobbant botránynak. Plame diplomata férje újságcikkben bírálta az iraki háborút alátámasztó titkosszolgálati bizonyítékokat, feltehetően emiatt fedték fel felesége kilétét.

Gates, Robert (védelmi miniszter, 2006-2009)
Az idősebb George Bush alatt ő volt a CIA igazgatója (már Ronald Reagan alatt is nevezték a posztra, csakhogy az Irán-Kontra afférban játszott szerepe miatt Reagan nem nevezte ki) a fiatalabb Bush pedig őt választotta ki a 2001 szeptemberi terrortámadásokat követően felállított belbiztonsági minisztérium élére. Védelmi minisztersége előtt az iraki háborút vizsgáló kétpárti kongresszusi bizottság tagja volt, amely az USA iraki politikájának megváltoztatását javasolta. Védelmi miniszteri kinevezését még a demokraták is támogatták.

Gates marad a posztján

A Time magazin 2008-ban beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb embere közé. Demokrata és republikánus berkekben is elismerik, hogy jól irányította az iraki csapaterősítést, és neki tulajdonítják az iraki erőszak mérséklődését. Munkájának elismerését jól jelzi, hogy posztját Barack Obama elnöksége alatt is megtarthatja. "Nem akartam ezt a munkát. Azért csinálom, mert szeretem az országomat" - mondta kinevezése utáni szenátusi meghallgatásán 2006-ban.

Gonzales, Alberto (igazságügy-miniszter, 2006-2007)
Régóta kapcsolatban állt Bush-elnökkel, miniszteri kinevezése előtt vezető ügyvédje, azelőtt texasi belügyminiszter volt. Vezető ügyvédként komoly szerepet játszott a terrorista tevékenységgel vádolt emberek fogva tartási körülményeinek kialakításában, és a kínzásos kihallgatási technikák bevezetéséhez is köze volt. Ő volt a Bush-kabinet legbefolyásosabb latin származású tagja. Miniszterként elkeseredett, hónapokig húzódó vitába keveredett 8 államügyész 2006 decemberi - állítólag politikai okokból történt - menesztése miatt.

A terrorizmus elleni háború egy újfajta harc, amely megmutatja a genfi egyezmény, az ellenséges foglyok kihallgatására vonatkozó rendelkezéseinek ósdi és furcsa voltát - írta nem sokkal az Abu Graib-i fogolykínzási botrány után nyilvánosságra került egyik feljegyzésében.