Az Economist legfrissebb számának címlapjára egy karikatúra került, amely Angela Merkel német kancellárt, Nicolas Sarkozy francia elnököt és Gordon Brown brit kormányfőt ábrázolja. A három vezető egy étteremben ül aggódó arckifejezéssel, miközben a pincér kiteríti előttük a számlát, amelyen ilyen tételek olvashatók: ecetes Bulgária, vodka és erőszak Putyin módra, illetve magyar gulyás. A karikatúra felett az olvasható: "A számla, amely szétszakíthatja Európát".
A tekintélyes brit hetilap vezércikkében és egy terjedelmes elemzésben is a kelet-európai válsághelyzettel foglalkozik. Ugráló árfolyamok, hatalmas hiányok, félelmetes mennyiségű devizahitel és egy csúnya recesszió - az Economist szerint ez az, ami most, a globális válság kellős közepén jellemzi Kelet-Európát. A lap megjegyzi, hogy a válság által szintén sújtott nyugat-európai országok lakosai felháborodva fogadnák, ha az ő kasszájukból rendeznék a keleti szomszédok problémáit, de más kiút nincs a jelenlegi helyzetből.
"Ha Magyarország vagy a három balti állam valamelyike összeomlana, akkor a nyugat-európaiak lennének az elsők, akik ettől szenvednének" - írja a lap, emlékeztetve arra, hogy a Kelet-Európában befektető osztrák, olasz és svéd bankok katasztrofális veszteségekkel szembesülnének. A keleti tagállamok összeomlása megkérdőjelezné az Európai Unió jövőjét is - teszi hozzá a lap, amely szerint ezzel épp az elmúlt húsz év legnagyobb sikertörténete, Európa újraegyesítése fuccsolna be. Oroszország ismét megpróbálná erősíteni befolyását a térségben, ráadásul a csalódott kelet-európaiak sokkal inkább lennének hajlamosak populista és nacionalista vezetőket választani - jósolja a vezércikk.
A lap szerint ugyan sokan hajlamosak egységes blokként kezelni a térséget, valójában három országcsoportról van szó. Az elsőbe az EU-n kívüli államok tartoznak, például Ukrajna. Nekik - írja a lap - elsősorban nem az uniótól, hanem a Nemzetközi Valutaalaptól kellene várniuk a segítséget. A vezércikk szerint a második csoportot a balti államok (Észtország, Litvánia és Lettország), valamint Bulgária alkotják, amelyek valutájuk árfolyamát már az euróhoz kötötték, és ezért az ő esetükben lenne értelme annak a szakértői javaslatnak, hogy a bajban lévő kelet-európai államokat soron kívül vegyék fel az euróövezetbe.
Az Economist szerint ennek a megoldásnak nincs sok értelme a harmadik csoport esetében, amelyhez a hullámzó valutájú Magyarország, Csehország, Lengyelország és Románia tartozik. Ezek az országok nem tudnának megbirkózni a közös valutával járó szigorú feltételekkel és csatlakozásuk végzetesen meggyengíthetné az eurót - írja a lap, emlékeztetve arra, hogy ennek a négy tagállamnak az esetében a legnagyobb veszély az, hogy sok cég és háztartás vett fel külföldi devizára alapuló hitelt.
A vezércikk szerint a legfontosabb ennek a csoportnak a számára az, hogy megállítsák a valutáik további gyengülését, a második pedig az, hogy megerősítsék azokat a bankokat, amelyek birtokolják a kockázatos devizaalapú hiteleket. Ehhez szükség lesz az Európai Központi Bank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Bizottság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Európai Befektetési Bank közös erőfeszítéseire - írja a lap, amely szerint botrányos, hogy a súlyos probléma ellenére nem volt együttműködés az intézmények között. A vezércikk azzal zárul, hogy akár egyetlen uniós ország összeomlása is katasztrofális következményekkel járhat, nem is beszélve az egységes piac vagy az eurózóna felbomlásáról, ezért az Economist sürgeti a politikusokat, hogy kezdjék el meggyőzni választóikat a keleti tagállamok megmentésének szükségességéről.