Nem kap egységes uniós támogatást Kelet-Európa

Csak eseti alapon, szükség esetén támogatja az unió a kelet-európai tagországokat, nem lesz egységes mentőcsomag - erről döntöttek a vasárnapi brüsszeli csúcsértekezleten. Korábban több kelet-európai ország is összehangolt uniós intézkedéseket kért. Köztük Magyarország is: Gyurcsány Ferenc kormányfő 180 milliárd euró értékű stabilizációs programot javasolt, hogy a térség ki tudjon lábalni a válságból. Gyurcsány arról is beszélt Brüsszelben, hogy lazítani kellene az euróövezethez csatlakozás feltételein, de ezt sem támogatták a csúcstalálkozón.

Az Európai Unió szükség esetén támogatja kelet- és közép-európai tagországait, de elsősorban eseti, országonkénti alapon, mert minden egyes tagállam helyzete különböző - közölte Mirek Topolánek cseh miniszterelnök, az EU soros elnöke a vasárnapi brüsszeli EU-csúcs után. "Az EU semmilyen tagországot nem fog hagyni meginogni(...), de ez a megközelítés (a térségi mentőterv) el lett vetve" - mondta Topolánek.

Hasonlóan nyilatkozott az uniós találkozó több résztvevője is, akik szerint nem hagyják magára a térség válsághelyzetbe került államait, de egyelőre nem érkezett el az ideje egy átfogó, nagyszabású program elindításának. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök azt mondta, "többet fogunk tenni, de esetről esetre vizsgálva a helyzetet, ott, ahol szükséges".

Korábban több uniós tagország is kezdeményezte, hogy az EU összehangoltan lépjen fel a kelet-európai - uniós és szomszéd - országok pénzügyi nehézségeinek leküzdésére. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök egy 180 milliárd eurós kelet-európai válságkezelő csomagra tett javaslatot, amely szerinte "az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből próbál átfogó programot alkotni".

A program - mondta Gyurcsány a csúcs előtt - négyféle teendőt foglal magában. A kormányfő szerint a program célja pénzt biztosítani az országoknak, megerősíteni a bankokat tőkével, átalakítani magánszemélyek és vállalatok rövid lejáratú hiteleit hosszabb távú hitelekké, valamint közvetlenül segíteni a reálgazdaságot új hitelekkel, támogatásokkal, beruházásokkal. A 180 milliárdos csomag a tíz kelet- és közép-európai EU-tagországon kívül Horvátországra és Ukrajnára is vonatkozott volna. A számítások szerint a térség országainak központi bankjait, illetve a nyugati bankok térségi leányainak tőkefeltöltését összesen 50-60 milliárd euró, a szerkezetüket átalakító bankoknak nyújtandó tőkesegítséget 35-45 milliárd, a reálgazdaság élénkítését 75-85 milliárd euró szolgálná a csomagon belül. "Nem szabad engedni, hogy újabb vasfüggöny válassza el Kelet- és Nyugat-Európát" - nyilatkozta Gyurcsány külföldi újságíróknak.

Az EU-csúcsot megelőző különtanácskozáson - melyen a visegrádi négyek, a három balti tagország, Románia, Bulgária és Szlovénia vezetői vettek részt - az észtek elutasították a keleti tagországoknak járó különleges pénzügyi támogatás tervét. "Nem hiszem, hogy különtámogatásra lenne szükség a közép- vagy a kelet-európai államok számára, ezek ugyanis egymástól is nagyban különböznek" - mondta Andrus Ansip észt kormányfő. Hozzátette: Észtország például jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. Az elgondolást - kiszivárgott értesülések szerint - az észtek mellett a szlovákok is elutasították.

Kifejezetten Közép-Európa számára állították össze - részben korábbi terveket egységbe gyúrva - azt a pénteken közzétett 24 és fél milliárd eurós programot, amelyet a Világbank, az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közösen jegyez.

Az euróbevezetés feltételei sem változnak

Topolánek a csúcstalálkozó után arról is beszélt, hogy "széles egyetértés volt abban is, hogy pillanatnyilag tévedés lenne megváltoztatni az euróövezeti csatlakozás játékszabályait". A BBC szerint a találkozón Gyurcsány Ferenc javasolta, hogy lazítsanak a csatlakozás feltételein. Az euróövezeti pénzügy- és gazdasági miniszteri csoport, az Eurogroup elnöke, Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök azonban erre azt mondta: "Nem hiszem, hogy egyik napról a másikra meg tudnánk változtatni a csatlakozás feltételeit".

Gyurcsány Ferenc a találkozó előtt sajtótájékoztatóján azt mondta: Magyarország továbbra is azon az állásponton van: lehetőség szerint fel kell gyorsítani az euróövezeti csatlakozás folyamatát, de ez nem azt jelenti, hogy az ország nem kívánja teljesíteni a csatlakozás feltételeit. Az euróbevezetés érdemi kritériumainak fellazítását nem akarja, de szerinte azt újra lehetne gondolni, szükséges-e két éven át az eurózóna előszobájában, vagyis az európai átáltási mechanizmusban (ERM-2) várakoztatni az eurót bevezetni akaró országot - mondta Gyurcsány.

Nicolas Sarkozy francia államfő szerinte egyetértett vele abban, hogy nem lehet csak a régi szabályokat alkalmazni az új, válságos helyzetben. A magyar miniszterelnök szerint Franciaország "egyértelmű és világos, megértésről tanúskodó magatartást" tanúsított az erről folytatott vitában.

A leánybankokat nem lehet kizárni a támogatásból

A csúcstalálkozó után Barroso közölte, a résztvevők egyetértettek abban, hogy az anyabankok támogatása nem jelenthet korlátozást a fiókok, leánybankok vonatkozásában. Gyurcsány Ferenc szerint ez azt jelenti, hogy a csúcson elfogadták, hogy csak olyan állami segítséget lehet adni bármely szektor bármely szereplőjének, ami nem zárja ki a más EU-tagországokban levő leányvállalatokat a támogatásból. Mint mondta, a csúcstalálkozón sikerült "elkerülni azt a veszélyt, hogy a nemzeti érdekképviseletből nemzeti vagy regionális önzés legyen".

A csúcsot követő közös nyilatkozatban a résztvevők felszólították a kormányfők a tagállamok pénzügyminisztereit, hogy a brüsszeli bizottsággal együtt kísérjék fokozott figyelemmel a térség helyzetét, és az átmeneti egyensúlyzavarokkal küzdő országok számára vázoljanak fel támogatási lehetőségeket a rendelkezésre álló eszközök alapján. Felhívták a figyelmet az Európai Beruházási Bank (EIB) kiemelt finanszírozó szerepére is a térségben.

Az uniós vezetők kijelentették, hogy elutasítják a protekcionista lépéseket, és a közös fellépést támogatják a válság ellen. A protekcionizmus nem lehet válasz a válságra, ebben konszenzus volt - jelentette ki Barroso a csúcs után. A kérdés azután merült fel hangsúlyosan, hogy Nicolas Sarkozy francia elnököt vádolták protekcionista lépésekkel. Sarkozy ugyanis 3 milliárd eurós mentőcsomagot jelentett be a napokban - a pénzből azokat a francia autógyártókat támogatnák, amelyek Franciaországban is működtetik gyártósoraikat. Sarkozy szerint nincs szó protekcionizmusról, de azt hozzátette: ha az Egyesült Államok támogatja saját iparágait, talán Európának is ugyanezt kellene tennie - idézi Sarkozyt a BBC.