A szolidaritás visszhangzott Brüsszelben az EU-csúcs előtt

Bízik az euróövezeten kívüli tagállamok segítségét célzó pénzalap megnövelésében az Európai Bizottság elnöke, aki a brüsszeli uniós csúcstalálkozó kezdetén beszélt erról. A gazdasági és pénzügyi válság kezelésére koncentráló csúcs előtt a szolidaritásról beszélt több európai politikus. Ezt a szót használta Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták dán elnöke, amikor a válságkezelésről beszélt, és Angela Merkel német kancellár, amikor a kelet-közép-európai térségről nyilatkozott. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök egységes uniós választ szorgalmazott.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso csütörtök este közölte, hogy reményei szerint a brüsszeli csúcstalálkozón jóváhagyják a fizetési nehézségekkel küzdő, euróövezeten kívüli tagországok támogatási alapjának duplájára növelését. Az unió jelenleg 25 milliárd eurós alappal rendelkezik, ebből Magyarországnak és Lettországnak már nyújtottak támogatást a fizetési mérleg problémáinak középtávú kezelésére.

Csütörtök este kezdődött az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója, amelynek fő témája a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság kezelése. A támogatási alap növelésére vonatkozó kezdeményezés diplomaták értékelése szerint széles körű támogatást élvezett az ülésen. Nicolas Sarkozy francia elnök közölte, hogy egyetért a javaslattal.

Nem kizárt, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök valamilyen formában megint előáll a március eleji informális EU-csúcson elutasított válságkezelő javaslataival, amelyekben közös segítséget kért a kelet-európai térségnek. A válságkezelés nem bankokról és kormányokról szól, hanem az embereket, a munkahelyeket kell támogatni minden egyes intézkedésével - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben. A kormányfő az európai uniós szocialista pártvezetők találkozója után tartott közös sajtótájékoztatót Poul Nyrup Rasmussennel, az Európai Szocialisták Pártjának elnökével.

Gyurcsány csütörtökön azt mondta, hogy a válságra az egyes országokban adott válasz mellett szükség van közös, európai válaszra is, mivel globális krízisről van szó, amely nemzetközi reagálást is igényel. A miniszterelnök egységes és offenzív európai fellépést szorgalmazott, amely hatékonyabbá teszi a nemzeti intézkedéseket is. Egyetértett vele Rasmussen is, aki szerint az unióban egyértelműbben meg kell nyilvánulnia a szolidaritásnak, többet kell tenni az EU-nak a válság leküzdésért.

A válságra folyamatosan igazított programokkal lehet megfelelő választ találni - mondta Gyurcsány. Szerinte a kelet- és közép-európai országok nagyon különbözők, de hasonló problémáik is vannak, például a sürgős likviditási szükséglet, a hitelezési kockázatok csökkentése, a külföldi bankok fiókjainak támogatása, valamint a kis- és középvállalatok segítése. Ezek figyelembe vételével, de a megoldások országokra szabásával kell kidolgozni a válságkezelést - mondta.

Fontos exportpiac

Hasonlóan nyilatkozott Angela Merkel német kancellár is, amikor csütörtökön a Bundestagban azt mondta, "számíthatnak szolidaritásunkra" a kelet-közép-európai uniós tagállamok. "Segíteni fogunk azoknak a tagállamoknak, amelyek pénzügyileg válságos helyzetbe kerültek" - mondta a kancellár. Az eddigi segítségnyújtás példájaként Magyarországot és Lettországot említette. "Ha más országok hasonló helyzetbe kerülnek, ugyanígy cselekszünk." Merkel emlékeztetett, már tavaly decemberben megállapodtak, hogy gyorsabb hozzáférést biztosítanak a strukturális alapokhoz, elsősorban a kelet-közép-európai országok számára.

A kancellár szerint egyeztetni kell a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, köztük a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal arról, hogy a térségben milyen formában történjék a bankok megsegítése. "A kelet- és közép-európai országok számunkra fontos exportpiacot jelentenek, ezért nem engedhető meg, hogy a térségben a hitelnyújtás, illetve általánosságban a pénzügyi tevékenység megbénuljon" - mondta. Ez nemcsak az adott országoknak okozna súlyos károkat, hanem a többi tagállamnak is, és ebből kiindulva a kiútkeresést közös érdeknek nevezte. Merkel szerint azonban mindez egyetlen országot sem mentesít saját felelőssége alól.

Orbán Viktor Fidesz-elnök arról beszélt a csúcstalálkozó előtt, az Európai Néppárt csúcstalálkozója után, hogy az EU már a válságkezelés utáni építésen dolgozik. Felépítenek egy teljesen új, az eddigitől különböző alapokon nyugvó gazdasági rendszert, amelynek a középpontjában az állam és a piac között megváltozott munkamegosztás áll. Magyarországon is már a válságon túl is gondolkodva, bátrabban kellene lépéseket hozni - mondta. Orbán szerint az értekezlet egyik tanulsága, hogy a térség országai magukra vannak utalva.

Visszakerült az Európai Unió által támogatandó beruházások listájára a Nabucco-program. Erről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt a csütörtök délután kezdődő EU-csúcstalálkozó előtt, az előkészítő megbeszélések eddigi eredményei alapján. Szerinte az unió 200 millió eurós hitelgarancia-támogatásban részesítené a programot, amely a Közép-Ázsiát és Európát összekötő gázvezeték megépítésére költenek. A Nabucco-terv támogatását is magában foglaló is ötmilliárd eurós intézkedési terv finanszírozási módja azonban egyelőre nem világos.