Nincs joga információkat követelni a bolíviai kommandós akcióról Magyarországnak, Horvátországnak vagy Írországnak - közölte ingerülten Evo Morales bolíviai elnök, miután a magyar külügy bejelentette: már nem kérik, hanem követelik az ügyről való tájékoztatást. Morales a bolíviai lapok beszámolói szerint láthatóan felháborodott a kéréseken.
A dél-amerikai országban múlt csütörtökön csaptak le kommandósok egy nemzetközi csoportra, az akcióban agyonlőtték a magyar-horvát-bolíviai állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, a román állampolgárságú Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. Az esetről még 5 nap után sem kapott hivatalos tájékoztatást Magyarország.
Az eset után Micheál Martin ír külügyminiszter közölte, hogy kormánya kedvezően fogadná, ha "hiteles" nemzetközi vizsgálóbizottság alakulna, és részt is venne annak munkájában. Magyarország és Horvátország nem tett ilyen értelmű javaslatot, Morales ugyanakkor mindhárom ország ellen kikelt a kérés miatt. A Santa Cruz-i El Deber napilap szerint Morales "ingerült hangon kérdőjelezte meg Magyarország, Horvátország és Írország azon kérését, hogy nemzetközi vizsgálóbizottság vizsgálja meg az esetet".
"Nincs joguk kérni az információkat. Én ki tudnám adni nekik, és szeretném is. De én nem vagyok jogász" - mondta Morales a bolíviai lapok szerint. Az [origo] értesülései szerint az ügy iratait államtitokként kezelik Bolíviában, mivel terrorizmussal kapcsolatosak, és így még a helyi, érintett ügyvédek sem nézhetnek bele az anyagokba a következő 10 napban. Morales ugyanakkor a La Paz-i La Razón napilap szerint hozzátette, hogy nem fél egy esetleges nemzetközi vizsgálattól, mivel az országában semmilyen rejtett vagy eltitkolt dolog nem történt.
Az elnök Magyarországot is meggyanúsította
A bolíviai fővárosban, La Pazban kedden tartott sajtótájékoztatón Morales azzal is megvádolta az állampolgáraik sorsáról tájékoztatást kérő országokat, hogy "feltételezett terroristákat védenek" - írja a La Razón. Az újság szerint Morales nagyon súlyosnak nevezte, egyes országok Bolíviábán kívülről próbálják a feltételezett terroristákat még az elnökkel szemben is megvédelmezni.
"Azt gondolhatnám, hogy akkor éppen ők azok, akik ide küldék a terroristákat ellenem és a demokrácia ellen" - idézte az elnököt a La Razón és az El Deber is. A magyar külügy hétfőn küldte Bolíviába argentin nagykövetét, hogy a rajtaütésben elfogott Tóásó Előd segítségére legyen, tehát Magyarországra tökéletesen ráillik Morales utalása arról, hogy védelmezni próbálja az állítólagos terroristákat.
Ennek kapcsán szinte minden bolíviai napilap részletesen foglalkozott kedden Balázs Péter magyar külügyminiszter azon nyilatkozatával, miszerint a magyarok a bolíviai belpolitikai harcok áldozatai lehettek. Az El Deber szó szerint idézi Balázs azon nyilatkozatát, miszerint Magyarország nem látja bizonyító erejű jeleit annak, hogy a legyilkolt magyarok valóban az elnök elleni merényletre készültek volna.
Balázs: Nem politikai ügy
A Bolíviában történteket a Külügyminisztérium konzoli problémának tekinti, nem államok közti politikai ügynek - mondta szerdán reggel a MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Balázs Péter, aki szerint magyar állampolgárokat ért sérelem, az ő egyéni problémáikat kell megoldani. A helyszínen lévő tiszteletbeli konzulnak és az oda utazott Buenos Aires-i nagykövetnek az a feladata, hogy érvényesüljenek a magyar Tóásó Előd jogai: legyen mellette ügyvéd, tolmács, megfelelő ellátást kapjon.
Azzal kapcsolatban, hogy Rózsa-Flores egy kedd este a Magyar Televízióban bemutatott interjúban arról beszélt, Santa Cruz tartomány katonai védelmének megszervezésére utazott Bolíviába, Balázs azt mondta: "számunkra ez egy információ, de nem változtat a helyzeten". A külügyminiszter szerint Rózsáék részben maguk keresték a bajt, hiszen fegyveres harcra készültek, de semmi nem támasztja alá, hogy merényletre készültek volna, és akkor sem "az a megfelelő eljárás, hogy álmukban szitává lövik őket."