Magyarországon is hosszabb ideje vitatott kérdés a képviselői költségtérítések ügye. Tavaly az MSZP és az MDF is felvetette, hogy meg kellene adóztatni az így kapott összegeket, és egy népszavazási kezdeményezés miatt elképzelhető, hogy a most megbukott brit rendszerhez hasonlót vezetnek majd be.
Itthon a képviselők fizetése az alapdíjból (231 900 forint), a bizottsági tagságért vagy parlamenti tisztségért - jegyző, alelnök vagy frakcióvezető - pótdíj jár. Emellett a képviselők jogosultak úgynevezett költségátalányra is, amelynek összege a választókerület és a főváros távolságától függ: jelenleg a budapesti képviselőknek havonta 162 330 forint, a fővárostól 250 kilométernél messzebbről érkezőknek pedig 371 040 forint.
Szállásköltségre a vidéki képviselők 115 950 forintot kapnak havonta, de 2004 óta ennek felhasználásával sem kell elszámolniuk. Így fordulhat elő, hogy a budapesti lakással rendelkező képviselők is felveszik a támogatást, vagy egy képviselő-házaspár mindkét tagja külön kapja meg a pénzt. Korábban az [origo] körlevelet küldött a képviselőknek, amelyben azt kérdeztük, jónak tartják-e a rendszert, de csak kilencen válaszoltak, és csak ketten szálltak érdemben vitába. Erről bővebben ebben a cikkben olvashat.
Ezzel a pénzzel jelenleg nem kell elszámolniuk, és az idei évig teljesen adómentesen kapták. A költségtérítések miatt a képviselőket ért kritikákra reagálva tavaly ősszel az Országgyűlés egyhangú szavazással bevezetett egy 15 százalékos adót ezekre a juttatásokra is (erről részletesen korábbi cikkünkben olvashat). Az adó ugyanakkor nem vonatkozik a szállásköltség-térítésre.
Megelőzni a népszavazást
A költségtérítések ügyében az után gyorsultak fel az események, hogy Seres Mária népszavazási kezdeményezést indított, és rövid idő alatt 525 ezer hiteles aláírást gyűjtött össze. A referendumon - ha megtartják, vagyis addig nem lép hatályba olyan törvény, amely fölöslegessé tenné - a választópolgároknak arra a kérdésre kellene választ adniuk, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?".
A népszavazás megelőzése érdekében Göndör István, az MSZP frakcióvezető-helyettese nyújtott be törvényjavaslatot, amely egyszerűen megszüntetné az átalánydíjas költségtérítést: még az alkotmányból és a törvény címéből is kihúzná ezt a szót. A helyére viszont bevezetne egy pótlékot, amelynek összege a költségátalányhoz hasonlóan a választókerület és Budapest közti távolságtól függne, és megmaradna a lakhatási támogatás is, vagyis a képviselők bruttó jövedelme változatlan maradna. A törvényjavaslatot megnézheti a parlament honlapján is.
A javaslat szerint a képviselő "e tevékenységével összefüggő javadalmával a hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint köteles elszámolni", vagyis a teljes jövedelmet adókötelessé tennék. Megváltozna azonban az szja-törvény is, amely úgynevezett önálló tevékenységgé tenné az országgyűlési és az európai parlamenti képviselői munkát. A képviselők így jogosulttá válnának arra, hogy ezzel a tevékenységgel kapcsolatban költségeiket elszámolják, vagyis csökkentsék az adóalapot.