A Jobbik a romákat okolja a magyarországi bűnözésért, és üzenetei az országot kihasználó multinacionális cégekről és a globális tőkéről a harmincas éveket idézik, vezetői azonban visszautasítják azokat a feltételezéseket, hogy pártjuk rasszista lenne - hangzott el a BBC televízió kedd esti összeállításában. A műsor az "európai ultranacionalizmus éledésének" jeleit vizsgálta az európai parlamenti választások előtt.
A Newsnight című, késő esténként jelentkező politikai elemző műsorban Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta: Magyarország imázsát és jó hírnevét nem a Jobbik rombolja, hanem a jelenlegi kormány, amely "a legjobban tenné, ha végre távozna". A pártelnök szerint a külföld hamis, valótlan információt kap "a folyamatosan megbélyegzett" Jobbikról. Alig van esély arra, hogy a médiában a párt valós programjáról essen szó - tette hozzá.
A BBC tudósítója szerint a párt 200 ezer szavazatra számít az EP-választáson, ami elég lenne ahhoz, hogy megszerezze első mandátumát az Európai Parlamentben.
A műsorban elmondták azt is, hogy a recesszió növekvő munkanélküliséghez, ennek révén pedig "ultranacionalizmushoz vezet... a párhuzam az 1930-as évekkel egyértelmű, bizonyos értelemben talán szándékolt is". Kérdés azonban, hogy csak egy peremre szorult mozgalomról van-e szó, vagy arról, hogy a politikai szélsőség egyre inkább Európa fő sodorvonalába kerül - mondta a BBC riportere.
Az összeállítás szerint a jobb- és baloldali önkényuralmak emlékének halványulásával Németországban is emelkedőben vannak a perempártok, a hagyományos középpártok támogatottsága pedig csökken.
Magyarországon az EU-párti erők ugyanakkor úgy vélekednek, hogy az uniós tagság önmagában is korlátok közé szorítja a szélsőséges politikát. Göncz Kinga, a szocialisták EP-listavezetője a BBC-műsorban azt mondta: úgy látja, hogy Európa politikai vezetői nagy mértékben tudatában vannak a veszélynek, a harmincas évek és a jelenlegi válság közötti lehetséges hasonlóságoknak. Ha tudatában vannak e kockázatnak, akkor szerinte úrrá is tudnak lenni rajta - mondta.