Nagyratörő klímacélokat tűzött ki a G8

Többek között a széndioxid-kibocsátás minden korábbinál jelentősebb csökkentésről állapodtak meg olaszországi csúcstalálkozójuk első napján a G8 országok. Azt ugyanakkor nem tudni, ezt hogyan akarják elérni. A környezetvédők azonban így is keveslik a vállalást.

Minden korábbinál határozottabban elkötelezték magukat az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett a G8-ak. A középhőmérséklet nem emelkedhet 2 Celsius foknál nagyobb mértékben 2020-ig az iparosodás előtti szinthez képest; a szén-dioxid-kibocsátást pedig világszinten 50 (a fejlett államoknak 80) százalékkal kell csökkenteni 2050-ig az 1990 vagy az azt követő évekhez képest - állapodott meg a hét legfejlettebb ipari hatalom és Oroszország szerdán kezdődött csúcstalálkozója első napján az olaszországi L'Aquilában.

A G8 csoport ezzel minden korábbinál ambiciózusabb célokat tűzött ki, bár azt nem tudni, milyen módon kívánják elérni ezeket a célokat. A BBC szerint a viszonyítási dátumot 1990 utáni évek valamelyikében határozzák meg, mert ahhoz képest könnyebb teljesíteni avállalást, mint a korábbi, alacsonyabb kibocsátású időszakhoz képest.

Környezetvédő szervezetek azonban bírálják a nyilatkozatot. A Greenpeace szerint arra lenne szükség, hogy 2020-ig 40 százalékkal csökkenjen a kibocsátás 1990-hez képest - mondta Tobias Münchmeyer, a nemzetközi környezetvédő szervezet éghajlat-változási szakértője.

Münchmeyer azt is kifogásolta, hogy a csoport nem készül klímavédelmi beruházásokra a fejlődő országokban. "A Greenpeace mély csalódottsággal fogadja az első olyan G8-csúcs eredményeit, amelyen Barack Obama is részt vett."

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint ugyanakkor előrelépés, bár nem áttörés, ami a klímavédelem területén a G8-csúcson történt. "Hiányzik a nyilatkozatból, hogy konkrétan mi következik az elhatározásokból" - mondta Kathrin Gutmann, a WWF szakértője, aki ugyancsak azzal érvelt, hogy rövidebb távú, a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó tervekkel kellene előállni.

Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország vezetői tárgyalnak a nemzetközi gazdasági válságról, az élelmiszerbiztonságról, a terrorizmusról, Észak-Koreáról és Iránról is az olaszországi csúcstalálkozón.