Slotáék megkérdőjelezik a magyar földrajzi neveket

Jan Slota és Vladimir Meciar pártjai is az Alkotmánybírósághoz fordulnak a szlovák államnyelvtörvény miatt. Az a kifogásuk, hogy a törvény engedi a meghonosodott magyar településnevek használatát a tankönyvekben, holott sokszor nem világos, hogy egy szlovákok lakta település mikor kapta a magyar nevét. Közben egy szlovák nyelvészprofesszor magát a törvényt támadta mondván, az "legérzékenyebb pontjaikon érinti a kisebbségeket".

A kisebbségi tankönyvek kétnyelvű földrajzinév-használatát akarja megkérdőjelezni a két kisebbik szlovák kormánypárt azzal a beadvánnyal, amellyel szeptemberben fordulnak a szlovák Alkotmánybírósághoz.

A nemrég módosított közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a magyar iskolák tankönyveiben magyarul is szerepeljenek a földrajzi nevek - a kötelező szlovák megnevezés mellett. Az anyanyelvű névalak azonban csak akkor engedélyezett, ha az bevett, meghonosodott megnevezés. Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja és Vladimír Meciar Demokratikus Szlovákiáért Mozgalma éppen azt firtatja, mi számít meghonosodott névnek. Például azokra a 19. században, mesterségesen megalkotott magyar településekre értik ezt, amelyeket többségben szlovákok laknak.

A két koalíciós párt kezdettől a csak szlovák nyelvű tankönyvi földrajzinév-használatot szorgalmazta - teljesen magyar szövegkörnyezetben is. Robert Fico kormányfő pártja, a Smer azonban a kétnyelvű megoldásra szavazott. Ez akkor koalíciós feszültséget idézett elő, és Slotáék azonnal jelezték, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Meciarék nélkül azonban nem tudtak összegyűjteni harminc aláírást, márpedig ennyi kell a beadványhoz. A két párt egy ideig rivalizált is, hogy melyikük nyújtson be panaszt, most azonban Slota pártjának bejelentése szerint közös szövegezésben, konszenzusos megoldásban állapodtak meg. Mint közölték, a beadvány szeptemberre az Alkotmánybíróság elé kerülhet.

A nyelvésznek nem tetszik a törvény

Közben egy szlovák nyelvészprofesszor is megszólalt a nyelvtörvény ügyében. A pozsonyi Komensky Egyetem egyik nyelvésze szerint káros és felesleges a szlovákiai államnyelvtörvény, mert Dél-Szlovákiában a szlovákok és a magyarok gond nélkül megértik egymást.

"A törvény a legérzékenyebb pontjukon érinti a kisebbségeket, mert kétségbe vonja a normális együttélésre és a nyelvi toleranciára való képességüket" - jelentette ki Juraj Dolník nyelvészprofesszor a Pravda című szlovák napilapnak adott hétfői interjújában. A professzor szerint Marek Madaric kulturális miniszter anélkül készítette elő a nyelvtörvényt, hogy megismerkedett volna a valós helyzettel a nemzetiségileg vegyes régiókban. Dolník, aki Somorján lakik, elmondta, hogy a magyarok és a szlovákok együttélése a városban a törvény elfogadása előtt is természetesen, problémamentesen zajlott.