Az 56 éves Anders Fogh Rasmussen, volt dán kormányfő szombaton átvette a NATO-főtitkár hivatalát elődjétől, a holland Jaap de Hoop Scheffertől. Első munkanapja hétfőn lesz, kedden pedig először fog elnökölni az Észak-atlanti Tanács ülésén.
A liberálisként ismert politikus Dánia három egymást követő jobbközép kormányának volt a miniszterelnöke az elmúlt nyolc évben. Jelölését kezdettől fogva támogatták a legnagyobb NATO-tagállamok, így az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország.
Törökország azonban sokáig ellenállt, nem titkoltan Rasmussennek a 2006-os Mohamed-karikatúrák miatt kirobbant botrány során tanúsított hozzáállása miatt. (Nem volt hajlandó bocsánatot kérni a rajzok miatt, mondván, a szabad, független sajtó megítélése nem az ő dolga.) A törökök ellenkezését látva Rasmussen azt a taktikát választotta, hogy semmilyen formában nem kommentálta a jelöltségéről szóló értesüléseket, hogy ne befolyásolja a háttérben zajló diplomáciai egyeztetéseket - emeli ki a BBC internetes oldala.
Akárcsak elődje, Rasmussen számára is Afganisztán marad a legfontosabb kihívás. A NATO 64 ezer katonát állomásoztat az országban, megpróbálva megfékezni a tálib lázadók egyre agresszívabb fellépését. Rasmussen a koppenhágai Politiken című lapnak nyilatkozva kifejtette: a tálibok soraiban akadnak olyan csoportok, amelyekkel tárgyalni lehetne a megbékélés előmozdítása végett. Ugyanakkor világos, hogy van egy "kemény mag", amely kizárólag a katonai erőt tiszteli, ezért vele szóba sem jönnek a tárgyalások - mondta a szombaton megjelent interjúban.
A BBC emlékeztet rá, hogy az új főtitkár nincs híján a tárgyalási rutinnak: Dánia 2002-es EU-elnöksége idején ő vezette az egyeztetési folyamatot, melynek eredményeként lezajlott az unió történetének legnagyobb, a taglétszámot 10-zel növelő bővítése (többek között Magyarország felvételével).
Rasmussenről úgy tudni, az előző amerikai elnök, George W. Bush személyes barátja. Mindenesetre egyike volt azoknak az európai politikusoknak, akik a legerősebben támogatták az USA terrorizmus elleni háborúját. Dánia nemcsak az afganisztáni NATO-haderőt erősíti, de Rasmussen miniszterelnöksége idején katonákat küldött az amerikaiak által 2003-ban megszállt Irakba is.