Ünnepelteti magát a megtűrt vezér

Hat napig tartó fesztivállal ünneplik Moammer Kadhafi líbiai vezetőt, aki negyven éve ragadta magához a hatalmat. A vezér uralma mellett azt is ünnepli, hogy sikerült megszüntetni országa kitaszítottságát, ám a meghívottak nem szívesen mennek Líbiába. Kadhafi ugyanis még mindig csak megtűrt, nem sokan kedvelik.

Nagyszabású, hat napig tartó ünnepségekkel emlékeznek meg Líbiában Moamer al-Kadhafi tábornok uralmának 40. évfordulójáról. Tripolit fénybe borították, az utcákon külföldi fellépők, zenekarok, táncosok nyüzsögnek. Az egyik főúton katonai parádét tartanak - osztrák, ausztrál, walesi, szenegáli, etiópiai - rezesbandák felvonulásával, másutt lengén öltözött francia előadók játsszák el Líbia történelmét. Lesz tűzijáték és légibemutató is.

A fővárosban annyi nyugati előadó, színpadi munkás, újságíró nyüzsög, amennyit a politikai elszigeteltségből való kitörés - a 2003-at követő évek - óta összesen nem engedtek be az országba - írja a brit Times. Olyan sokan érkeztek, hogy az elszállásolásukra két óceánjárót kellett lehorgonyozni a kikötőben.

Elfogadott, de nem kedvelt

Kadhafi költségeket nem kímélve ünnepelteti magát egy héten keresztül. A vezér nem csak 40 éves uralmát, de országa két évtizedes elszigeteltségből való kitörését is ünnepli.

Líbia 2003-ban ismerte el, hogy köze volt a skóciai Lockerbie felett felrobbantott repülőgép elleni merénylethez (utóbb kártérítést is fizetett a merényletben elhunytak hozzátartozóinak), majd bejelentette, hogy felhagy a tömegpusztító fegyverek előállítására irányuló erőfeszítéseivel. A lépések megalapozták a Líbia elleni ENSZ-szankciók feloldását és a nyugati országokkal fenntartott kapcsolatok rendezését. A BBC szerint Kadhafi kitaszítottból kiszámíthatatlan, de nemzetközileg elfogadott államfővé vált.

Annyira azonban nem lett elfogadott, hogy minden általa meghívott vendég elment volna az ünnepségekre. Tripoliban a múlt héten olyan információkat szivárogtattak ki, amelyek szerint a spanyol királyi pár, illetve az orosz és a francia elnök is ott lesz a fényes rendezvényeken, ám a brit Times szerint a nyugati országok közül csupán George Abela máltai államfő fogadta el a meghívást.

A kiengedett merénylő árnya

Silvio Berlusconi olasz kormányfő vasárnap ugyan ellátogatott Líbiába - hogy megünnepelje az olasz-líbiai barátsági szerződés egyéves évfordulóját -, de még aznap haza is utazott. A nőügyei miatt sokat támadott olasz kormányfő ezért a látogatásért is kapott kritikákat.

Kattintson a fotóra és nézzen még több képet Kadhafiról!

Az európai államok diplomáciai zavarban vannak a meghívó miatt - írja a Times. Spanyolország külügyminiszterét küldi az ünnepségre, Olaszországból a védelmi miniszter érkezik, a franciáktól a belügyi tárca vezetője. Nagy-Britanniából - ahol nagy botrányt kavart a Lockerbie-merénylet elkövetőjének szabadon engedése (erről bővebben itt olvashat) - senki nem jön. Magyarországot nem hívták meg (erről bővebben ebben a cikkben olvashat).

Afrikából számos vezető ott lesz, mivel Kadhafi - mint az Afrikai Unió soros elnöke - csúcstalálkozót szervezett vasárnapra. Rajtuk kívül Hugo Chávez venezuelai és Gloria Arroyo Fülöp-szigeteki elnök vesz részt az ünnepen.

A konok berber

Kadhafi 1969-ben 27 évesen, gyakorlatilag ismeretlenül vette át a hatalmat katonatisztek egy kis csoportja élén Idrisz líbiai királytól vértelen puccsal, az uralkodó Egyiptomba menekült. Az általa vezetett forradalmi parancsnokság betiltotta a pártokat. Terrorista szervezeteket, merényleteket támogató országa évtizedeken át a nemzetközi közösség ellenségének számított. Állítólag kapcsolatban állt az 1972-es müncheni olimpián izraeli atléták elleni támadásért felelős Fekete Szeptember mozgalommal, a Sakálként is emlegetett Carlos nevű legendás terroristával, és köze volt több merénylethez, így a Lockerbie mellett lezuhant PanAm-gép felrobbantásához is (amely miatt egyetlen embert, a líbiai titkosszolgálat egykori tisztjét vonták felelősségre).

"Emberként meglepően filozofikus és elmélkedő alkat" - mondta a BBC-nek a vele gyakori szakmai kapcsolatban álló Benjamin Barber politikai elemző. Szerinte sokkal inkább egy berber törzsi vezető, aki a sivatag, a homok kultúrájából jött, ezért bizonyos szempontból messze áll a modern államfőktől, ami ad neki egyfajta kitartást és konokságot.

AU-elnöki beiktatásán. Kattintson a fotóra és nézzen még több képet Kadhafiról!

Kadhafi előszeretettel hirdeti magáról, hogy a nemzet szellemi vezetője, és az általa kidolgozott - az általa írt Zöld könyvben részletezett iszlám alapú, a kapitalizmus és a szocializmus egyes elemeit is magába foglaló - államforma egyfajta közvetlen demokrácia. A gyakorlatban azonban egy autoriter uralkodó - írja róla a BBC.

A Human Rights Watch tavaly őszi jelentése szerint országában nem érvényesülnek maradéktalanul az emberi jogok, gyakoriak a politikai alapú bebörtönzések, a sajtó nem szabad. A 71-es törvény alapján akár halálbüntetéssel is sújthatják azokat, akik a vezér által kitalált politikai rendszertől eltérő politikát szorgalmaznak. Több tucat ember tölt hosszú börtönbüntetést békés politikai tevékenységért, többek egyszerűen eltűntek, vagy meghaltak a börtönökben a gyakori bántalmazások, kínzások következtében.

Föld alatti folyót épít

Kadhafi hatalmának alapja az olajexport biztosította jövedelem. Líbia a Földközi-tenger déli és keleti partvidékének egyik leggazdagabb országa. 2007-ben exportbevételeinek 98 százalékát adta az olajkivitel - derül ki a Világbank adataiból. A pénzből nem csak a hatalmát biztosító államszervezetre, de olyan hatalmas beruházásokra is jut, mint az a mesterséges folyó, amely 2008-ban bekerült a Guinness-rekordok könyvébe, mint a világ legnagyobb öntözőrendszer-beruházása. Az 1984-ben kezdett beruházást még mindig nem fejezték be. A projekt honlapja szerint a sivatag mélyén fekvő vízkincset a Szaharába ezer kilométer mélyen benyúló négy méter átmérőjű csövekkel nyerik ki 270 kútból. A beruházás teljes költsége meghaladja a 25 milliárd dollárt.

A jelentős bevételekből jut az oktatásra is, a Világbank szerint Líbiában az egyik legalacsonyabb az írástudatlanok aránya Afrika-szerte. A munkanélküliség ugyanakkor magas, becslések szerint eléri a 30 százalékot.

A pánarab eszmétől az Egyesült Afrikáig

Kadhafi, aki jelenleg a világ harmadik leghosszabb ideje hivatalban lévő állami vezetője, korábban a pánarab eszme híve volt, 1972-ben például egyesíteni akarta Líbiát, Egyiptomot és Szíriát, majd két évvel később Tunéziát és Líbiát. Az országegyesítéseket népszavazáson is jóvá hagyták, de a tervből semmi nem lett.

Az utóbbi időben Kadhafi Afrika egyesítésének eszméjét hirdeti, közös pénzt, közös útlevelet, közös hadsereget akar a kontinensnek. Az év elején megválasztották az Afrikai Unió elnökének (erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat).