Magyarország elutasítja, hogy a lisszaboni szerződés cseh ratifikálása érdekében az Európai Unió bármilyen módon említést tegyen a Benes-dekrétumokról - mondta Balázs Péter magyar külügyminiszter kedden Luxemburgban a tagállamok kétnapos külügyminiszteri értekezlete után.
"Magyarország számára ez olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni" - fogalmazott. Balázs szerint Magyarország azt is elutasítja, hogy módosítsák a lisszaboni szerződést, illetve hogy bármi olyan megoldást illesszenek hozzá, amely újabb ratifikációt igényel.
Václav Klaus cseh államfő október elején jelentette be: Csehországnak kivételt kell kapnia néhány olyan emberi jog érvényesítése alól, amelyek szerepelnek a lisszaboni szerződésben. Klaus szerint ellenkező esetben megkérdőjelezhetővé válnak a II. világháború után elfogadott Benes-dekrétumok is, amelyek háborús bűnökre hivatkozva elkobozták a csehszlovákiai németek és a magyarok vagyonát.
A mentesség azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, amely miatt minden tagállamnak újra kéne ratifikálnia a lisszaboni szerződést. Balázs szerint Ausztria ugyanolyan határozott álláspontot fejtett ki, mint Magyarország. A külügyminiszter szerint a németek is figyelik a kérdést.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter az MTI tudósítójának azt mondta: Szlovákia, mint Csehszlovákia másik utódállama ugyanolyan jogi biztosítékra tart igényt, mint amit Csehország végül megkap, de ez szerinte nem szükségszerűen az emberi jogok érvényesítése alóli kibúvót jelenteni. Szlovákia már korábban ratifikálta a lisszaboni szerződést, anélkül, hogy a Klauséhoz hasonló követeléssel fellépett volna.
Az EU intézményrendszerét megreformáló lisszaboni szerződés hatályba lépéséhez már csak Václav Klaus cseh államfő aláírása hiányzik.